Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
9 végül erősen indulattelt képzetekből ered. Ezen kérdéssel különösen Freud foglalkozott és kutatásainak eredménye röviden abban foglalható össze, hogy a hysteria eredete egy rendszerint az ifjúkorban nyert erős affekius, mely az illetőre oly nagy mértékben kellemetlen, hogy az mindazon képzeteket, melyeket az affektus érintett, igyekszik az öntudatból elterelni. (Verdrängung.) A hol a diszpoziczió megvan hozzá, ott ez rendszerint sikerül is. Az így az öntudatlanba szorult affektus (eingeklemmter Affect) számos, ugyanazon időben fennálló képzetekhez csatlakozik, melyekből egy az öntudat küszöbe előtt álló indulattelt komplexumot képez. Az egyes hysteriás tünetek nem mások, mint szimbólumai ezen az öntudatból elterelt, elnyomott képzeteknek. Freud ezen komplexumok és a komplexum egyes képzeteinek kiderítésére, azaz az öntudatba való visszahívására saját módszerét, a psychoanalysist használja, mely nem más, mint szabad asso- ciálás. Azonkívül felhasználja erre az egyén álmait, melyek, mint ezt и Traumdeutung» czímű művében rendkívül éleslátással magyarázza, nem mások, mint öntudatlan vágyainknak és törekvéseinknek, sok esetben szimbolisztikus kifejezői. Freud tanai szokatlanságuknál fogva sok ellenkezésre akadtak, de különösen az utolsó évben mindjobban szaporodik híveinek száma, kik mint Löwenfeld, Vogt, Bleuler, Clapa- rede, Störung, Jung, Riklin, Otto Gross, Hellpach, Frank, Bezzola, Abraham, Petersen, Muthmann és mások a Freud- féle psychológia elveit a magukévá tették és azt a functio- nális neurosisok és a psychosisok pathologiájában és thera- piájában mind szélesebb körökben alkalmazzák. Az öntudatlan komplexumok felderítésére rendkívül alkalmas eszköz az associátiós kísérletnek a zürichi psychiátrikus klinika által alkalmazott formája. Ugyanily szolgálatot tesz a kisérlet a dementia praecox és a paranoia felderítésénél is. A kisérlet legújabban a kriminálpsychológiában is nyert alkalmazást, a mennyiben egyidejűleg Jung és a prágai kriminológus Hans Gross két tanítványa Wertheimer és Klein az associátiós kísérletet bizonyos esemény tényállásának kiderítésére és ennek alapján egy bűntény komplexumának kikutatására felhasználták. Azon feltevésből indultak ki, hogy a bűn109
