Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)
Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]
jes elnyomására, mely — a mint azt Freud különösen a hysteria és kényszerképzetes neurosis eseteiben bebizonyította — az illető komplexumra nézve esetleg teljes amnesiával jár. A hiányos reprodukció pedig nem más, mint azon öntudatlan ellenállás, melyet associálás közben ezen indulattelt komplexumnak az öntudatba való visszahívása ellen kifejtünk. Ebből az következik, hogy hiányos reprodukciót azon reakcióknál várhatunk, a melyeknél már előzőleg valamilyen indulattelt komplexum jelenlétére a reakció tartalmából, vagy a reakciós idő meghosszabbításából következtethettünk, hogy tehát a hiányos reprodukció ugyancsak komplexum jelenlétének tünete. A hiányos reprodukczióra nézve a per- severáció fent említett tünete még jobban kidomborodik és nem ritkán elterjed a harmadik, negyedik vagy későbbi reakcióra is. Ez okozza azt, hogy a hamis reprodukciók az associátiós kisérletben helyenként mintegy szigetszerűen lépnek fel. A mint ezekből látjuk, a végzett kutatások lelki életünk nemcsak öntudatos, de öntudatlan mechanizmusaira is vetnek némi világosságot, kimutatván azt, hogy lelki életünkben szüntelenül számos fontos működés megy véghez, mely minden tekintetben úgy viselkedik, mint az öntudatos működés, kivéve azt, hogy az öntudat hiányzik belőle és hogy ezen működés ép úgy befolyásolja öntudatos lelki mü- désünket mint az öntudatos érzések, gondolatok és törekvések. Az öntudatlan lelki működés a psychopathológikus tüneteknek legfontosabb tényezője és azért tanulmányozása psycho- pathológiai szempontból nélkülözhetetlen. (Bleuler.) És most szemléljük röviden, hogy mindezen theoriákból mi érvényesíthető a praxisban. Elsősorban a kísérlet a psychológiai kutatás fontos eszközévé lett, mert segítségével kideríthetjük a kísérleti egyéneinknél jelenlevő komplexumokat és ez által mindenesetre mélyebb betekintést nyerünk lelki működéseikbe. De rendkívül fontos a kísérlet a neurológiai és psychi- atriai praxisban elsősorban a hysteria és a kényszerképzetes neurosis kórképeinél. A hysteria psychogen jellegét már régebben hangoztatták (Mőbius) és tudták, hogy a hysteria 8 108
