Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 38. kötet (292-296. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 38. (Budapest, 1909)

Stein Fülöp: Adatok a tényállás psychologiai diagnózisához [293., 1909]

7 időtartamot legnagyobb részt intenzív indulatok fellépése okozza, mely indulatok az illető egyénre fontos képzetkomplexumhoz tartoznak. Az időtartam meghosszabbításának oka az associátió pillanatában több­nyire az öntudatban nem létezik. A túlhosszú reakciós idő eszközül szolgálhat indulattelt, esetleg nem öntudatos komplexumok kiderí­tésére. 7. Bizonyos hivószókra rendszerint túlhosszú időtartam követke­zik. Ezen hivószók 38%-át indulatbeli értékük jellegzi, csak 17%-nál okozza a szó ritkasága vagy nehézsége az időtartam meghosszabbí­tását 8. Az indulat lezajlása gyakran lassított és a következő reakciókra is kiterjed, a melyeknél az associátió mechanizmusát megzavarja. Ezen tünetet perseverációnak nevezzük. Gyakran megesik, hogy a meghosz- szabbított reakciós időtartam a tulajdonképeni kritikus szónál még nem is kezdődik, hanem csak a reákövetkezőnél, úgy hogy nem a kritikus, hanem az utána következő, melyet kritikus utáni reakciónak akarunk nevezni, mutatja a komplexum tüneteit. Ezekből kiderül, hogy a reakciós időtartam mérése újabb eszköz arra nézve, hogy valamely kísérleti egyénnél, annak segítsége nélkül is komplexum jelenlétére következtethes­sünk. De ennek kiderítésére van még egy harmadik módsze­rünk és ez a Jung által feltalált reprodukció módszere, mely röviden a következőkből áll: Az egyénnél, kinél kom­plexumok után kutatunk rendszerint 100 reakcióból álló asso­ciates sorozatot veszünk fel. Ha ez megtörtént, akkor fel­hívjuk a kísérleti egyént, hogy minden hivószóra igyekezzék még egyszer ugyanazon reakcióval válaszolni, mint az első alkalommal és megismételjük az eredeti hivószók sorozatát. Ennél a kísérletnél azt tapasztaljuk, hogy sok helyen a vissza­emlékezés nem sikerül. A kísérleti egyén ezen esetekben vagy megmondja, hogy nem emlékezik, vagy más szóval vá­laszol mint az első esetben, a nélkül, hogy ennek tudatában volna. Ezen tünet, melyet hiányos reprodukciónak nevezünk, elsősorban azon általános felfogásra vezethető vissza, hogy az affektus, az indulat alterálja a visszaemlékezést. Magya­rázatát adják ennek a tünetnek sok esetben a Freud által leirt Verdrángungstheoriával is, mely szerint mindnyájunk­nál megvan a tendenczia kellemetlen indulatokkal telt kép­zetek és képzetkomplexumok eltolására, elterelésére, sőt tel­107

Next

/
Thumbnails
Contents