Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]

15

deni kívánunk, hanem azt, hogy úgy a magánjogi mint a büntetőjogi sanctio alkalmazása ingataggá és bizonytalanná válik.

III.

A javaslatnak a magánjogi semmiség következményei szabályozására vonatkozó 7., 8. és 9. §-ait helyesen conci- piáltaknak tartom.

Különösen ki kell emelnem a magánjogi semmiség következményeként szabályozott visszatérítési és kártérítési kötelezettségre vonatkozó 7. és 9. §-okat, a melyek szerint mindegyik fél köteles természetben vagy értékben visszaadni azt, a mit a semmis szerződés alapján kapott, a mennyiben pedig ez nem lehetséges, a másik félnek kártérítéssel tartozik. Azonkívül ha a visszatérítés tárgya készpénz, a bíróság a teljesítésre a sérelmet szenvedő fél kérelmére az ítéletben méltányos halasztást ad és megengedheti, hogy a tartozás részletekben törlesztessék. A javaslat indokolása helyesen emeli ki, hogy e §-okban a semmiség következményei máskép vannak szabályozva, mint a magánjog egyéb eseteiben. Ez a szabályozási mód nézetem szerint annyira helyes, hogy mintaképül szolgálhatna a magánjog egyéb területein is.

IV.

Áttérek most a büntető és a polgári eljárás egymáshoz való viszonyra vonatkozó 10. §. fejtegetésére. E szakasz így hangzik:

«Ha a büntető és polgári eljárás egyidőben van folyamatban : a büntető bíróság nála folyamatban lévő eljárásról a polgári bíróságot értesíti.

Ha a büntető bíróság vád alá helyező, főtárgyalást vagy közvetlen idézést elrendelő határozatot hozott (1896 : XXXIII. t.-cz. 266., 268., 283. §-ok), ez a polgári bírósággal közlendő s ennek a határozatnak a polgári eljárásban a végrehajtásra a bűnvádi eljárás jogerős befejezéséig az 1881 : LX. t.-cz. 36. §-ában meghatározott halasztó hatálya van.

Ha a büntető bíróság az uzsorát jogerős ítélettel meg87