Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
16 állapította, a polgári bíróságnak ezzel ellentétes ítélete hatályát veszti és a polgári bíróság a per folytatólagos tárgyalását rendeli el. Ennek a végrehajtásra ugyanoly hatálya van, mint a felsőbb bíróság azon határozatának, a mely a végrehajtás alapjául szolgáló határozatot feloldotta vagy póteljárás elrendelése mellett megsemmisítette (1881 : LX. t.-cz. 39. §-ának b) pontja). Ezen szabály megfelelően alkalmazandó akkor is, ha a polgári bíróság az ügyet nem ítélettel, hanem végrehajtható végzéssel intézte el.» E szakasz egy új elemet akar bevinni a polgári eljárásba. A polgári eljárás elve, hogy a polgári bíró vagy felfüggeszti a saját eljárását, a mig a büntető eljárás be nem fejeződik, és ekkor veszi figyelembe ennek eredményét, vagy lefolytatja a saját eljárását önállóan, és akkor csak perújítás útján lehet az esetleg később keletkezett büntetőbírósági ítélet figyelembevételét kieszközölni. A javaslat szerint ellenben az uzsora esetében a büntető bíró ítéletének a polgári biró részéről való figyelembevétele egy különleges és a perújítástól független eljárás útján biztosíttatik. Az alapgondolata ennek az új conceptiónak nézetem szerint nemcsak helyes, hanem még abból a szempontból is figyelemreméltó, hogy nem volna-e az uzsora esetén kívül egyéb esetekre is kiterjesztendő a most készülő új perrendtartásban, pl. a csalásra. Ha a büntető biró az ügyletet büntető sanctióval sújtotta, akkor csak helyeselni lehet, hogy a polgári a saját, esetleg ellenkező felfogását is ennek rendelje alá, és hogy oly eljárás konstruál- tassek, mely szerint a polgári bírónak a büntetőbírósági Ítélet következményeit mentői kevesebb alakiság mellett legyen módja levonni. De míg egyrészről az alapgondolat helyességét konstatálom, addig másrészről kénytelen vagyok annak a nézetemnek is kifejezést adni, hogy a javaslat 10. §-a homályos és mai alakjában félreértéseknek és inconvenientiáknak válhatnék kútforrásává. A §. főhatározmánya az az anyagi jogi jellegű szabály, hogy ha az uzsora büntető úton megállapíttatott, evvel a polgári biró netalán már meghozott ellentétes ítélete ipso jure hatályát veszti. Ezen az anyagi szabályon alapul az a perrendi szabály, hogy a polgári biró a büntető biró 88