Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
14 gyengeségének vagy tapasztalatlanságának kizsákmányolására útján akár hitelnyújtás, akár egyéb előlegezés fejében oly vagyoni előnyt szerez, a mely a saját szolgáltatása értékét az eset körülményeihez képest feltűnő aránytalan mértékben meghaladja» (hiteluzsora), továbbá az, «a ki az említett uzsorás előnyt a más könnyelműségének, szorult helyzetének, értelmi gyengeségének vagy tapasztalatlanságának fondorlatos kizsákmányolása útján szerzi meg» (reáluzsora). Ezen módosítások mellett a magánjogi semmiség szélesebb körre terjedne ki mint a javaslatban, mert a kikötött előny feltűnő aránytalansága nélkül is semmis volna a más inferioris helyzetének jogtalan kihasználásával kötött ügylet. A büntethetőség köre ellenben szűkülne avval, hogy a magánjogi meghatározásban előforduló «kihasználás» fogalmánál erősebb «kizsákmányolás» fogalma volna a büntetőjogi alkatelem és a «tervszerű kihasználás» kritériuma helyett a «fondorlat útján való kizsákmányolás» tetetnék. Végül a magánjogi sanctio erősebben volna a büntető sanctiótól elkülönítve, mint a javaslat rendszerében, a mely eltérés egyrészről abban állna, hogy a magánjogi tényálladék kevesebb tény elemből állna, mint a büntetőjogi, másrészről pedig a szövegezés módja által is kifejezésre jutna, hogy a magánjogi semmiségnek más tényállás az alapja, mint a büntetőjogi sanctiónak. Ezen meghatározás szerint a magánjogi uzsora oly viszonyban állana a büntetőjogihoz, mint a magánjogi csalás a büntetőjog szempontjából vett csaláshoz. Tévedés volna azt hinni, hogy a csalás elleni küzdelem erősebb volna akkor, ha a csalás magánjogi és büntetőjogi fogalma egymással azonosíttatnék. A csalásná'l épen úgy mint az uzsoránál a magánjogi biró könnyebben állapíthatja meg az ügylet megtámadhatóságát, mint a büntető biró a büntethetőséget. Ez önként érthető is, mert hiszen a büntető biró előtt a főkérdés az, hogy a vádlott a megbélyegző szabadságbüntetést megérdemli-e, ellenben a magánjogi biró előtt csak az döntő, hogy a szolgáltatásnak mily ellenszolgáltatás feleljen meg. A büntetőjogi és magánjogi sanctio egymással való azonosítása nem azt vonja maga után, hogy hatályosabb a küzdelem ama cselekmény ellen, a mely ellen küz86
