Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
13 fizetett, azaz az ügylet körülbelül 50% hasznot hajtott a hitelezett tőke után számítva. Az eset nyilván határán állott az uzsora minősülésének, mert az alsóbiróságok elitélték a vádlottat, a Curia pedig felmentette. Az indokolásban a Curia konstatálja, hogy az ügylet hitelezési ügylet volt, a a büntetendő cselekmény e tényeleme tehát fenforgott. De a Curia egyebek közt azért is felmentette a vádlottat, mert «az eset körülményeihez képest a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás közt nem mutatkozik szembeötlő aránytalanság». (Bűnt. Jog Tára 55. köt. 88. 1.) A Curia e felfogása nyilván azon a megfontoláson alapul, hogy az aránytalanság ily körülmények közt nem oly mérvű, hogy a büntető sanctio alkalmazását indokolttá tenné. Azt hiszem azonban, hogy máskép állna az eset a magánjogi biró előtt, ha azt kellene megoldania, hogy ily ellenszolgáltatás aránytalan-e abból a szempontból, hogy az ügylet magánjogi semmisége meg- állapíttassék. Azt hiszem, hogy a két felfogás egymástól való eltérése egymás mellett jól megférhetne. Az említett eset körüményei olyanok, hogy a büntetőjog szempontjából abból lehet kiindulni, hogy azért, mert valaki az említett körülmények között pénzét koczkáztatva 600 К után egy év alatt 300 К-át kapott, ha ez túlzott ellenérték is: a büntető sanctio alkalmazását még sem érdemli. De más felfogása lehetne ugyanebben az esetben a magánjogi semmiség szempontjából a magánjogi birónak, a kinek csak azt a kérdést kellene megoldania, hogy vájjon az eset körülményei szerint le kell-e szállítani az ellenszolgáltatás kikötött mérvét. Az eddigiek összefoglalásaként nézetem szerint a javaslat conceptióját követve a következő változtatások volnának szükségesek a javaslat 6. és 1. §-ain. A magánjogi sanctiót tartalmazó 6. §. így hangzanék: «Semmis minden oly ügylet, a mely által az egyik szerződő fél a másik fél szorult helyzetét, könnyelműségét, értelmi gyengeségét vagy tapasztalatlanságát aránytalan előny szerzésére kihasználja.» Ellenben a büntetőjogi sanctiót tartalmazó 1. §-nak így kellene hangoznia: «Az uzsora vétségét követi el, a ki a vele szerződő fél szorult helyzetének, könnyelműségének, értelmi 8ö
