Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
12 hogy a javaslat meghatározása mellett oly ügyleteket is hatályosaknak kell elismerni, a melyek helyesen magánjogilag semmiseknek volnának veendők. Kihagyandó volna a 6. §-ból az ellenérték feltűnő aránytalanságának kiemelése, mert magában véve az, hogy valaki a másik fél inferioris helyzetét a saját előnyére kihasználja, akkor is kell, hogy az ügylet magánjogi semmiségét vonja maga után, ha a szerzett előny nem esik a feltűnő aránytalan előny fogalma alá. Azt hiszem, hogy úgy a német törvényben, mint a most előttünk fekvő javaslatban azért jutott be a feltűnő aránytalan előny hangsúlyozása a fogalommeghatározásba, mert az uzsora magánjogi fogalma a büntetőjogira való tekintettel szabályoztatott. A mi javaslatunk tekintetében határozottan kimutatható a magánjogi meghatározásnak a büntetőjogi szemponttal való összefüggése. A magánjogi tervezet 957. §-a, mely az uzsorás ügyletről szól, még csak az «aránytalan» előnyt veszi fel kritériumként, a mostani javaslat pedig, mely a magánjogi tervezet meghatározásából indult ki, már szükségesnek tartja az előny aránytalanságának feltűnő voltát is kiemelni, nyilván a büntető következményekre való tekintettel. Ez helyes is a büntetőjog szempontjából, de nem helyes magánjogilag, mert az ügylet semmiségének megállapításánál a magánjog szempontjából azon kell a súlynak lenni, hogy fenforog-e az egyik fél részéről a másik inferioris helyzetének a saját előnyére való kihasználása, a mi az előny bizonyos fokit aránytalanságot már magában foglalja. Tanulság okából legyen szabad idevonatkozóan a bírói gyakorlat egyik legújabb esetét felemlítenem, a mely az uzsora kérdésében felmerült. A hitelező egy mészárosüzlet űzéséhez adott pénzt, ellenszolgáltatásként kikötvén, hogy az adós minden levágott marha után bizonyos összeget, és a nyerendő szalonna és zsir mennyisége után bizonyos ösz- szeget fog fizetni. Megállapíttatott, hogy az ügylet fennállása 1903 julius közepétől 1904 augusztusig tartott, hogy a kölcsön összege 600 К volt és hogy az ügylet fennállásának említett tartama, tehát körülbelül egy év alatt az adós az említett számítás alapján 300 és nehány koronát 84
