Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
I It büntető bíróság megállapításának, ha a büntető bíróság uzsorát lát fenforogni, mert hisz a mi büntetőjogi szempontból uzsora, annak magánjogi szempontból is uzsorának kell lennie és mert a javaslat nem tartja megengedhetőnek, hogy ily kérdésben két bíróságnak egymással ellentétes Ítéletei egymás mellett megállhassanak. Ellenben lehetőnek tartja a javaslat, hogy a büntető bíróság ne lásson uzsorát ott, a hol a magánjogi bíróság uzsorát lát és lehetőnek tartja, hogy ily esetben a két egymástól eltérő ítélet egymás mellett megállhasson, nyilván abból indulván ki, hogy lehet valamelyik ügylet magánjogi szempontból uzsora, a nélkül, hogy büntetőjogi szempontból is annak kellene lennie. A javaslat nem találja szükségesnek ezt külön indokolni, de nyilvánvaló, hogy a magánjogi és büntetőjogi ítélet egymáshoz való viszonyának ily szabályozása a magánjogi és büntetőjogi alapfelfogás ama különbözőségével függ össze, a melyből fentebb kiindultam; és a mely a javaslatban önkéntelenül is kifejezésre jut. Ebből talán azt is lehetne következtetni, hogy a javaslat álláspontja idevonatkozólag tulajdonképen ugyanaz, mint a mit én a fentiekben kifejtettem, hogy t. i. a javaslat czélja is az, hogy a büntetőjogi represszió a nagyobb rossz indulatról tanúskodó esetekre alkalmaztassák, mint a magánjogi semmiség. E felfogás a reáluzsora tekintetében helyes is, mert ennél a javaslat is a tervszerűséghez, tehát olyan kritériumhoz köti a büntető sanctiót, a mely a magánjogi tényálla- dékban nincs említve. De a gyakorlat szempontjából legfontosabb esetekre, t. i. a hiteluzsora eseteire nem talál e felfogás, mert e tekintetben úgy a javaslat szövege, mint indokolása egyformán arra mutat, hogy ugyanazt a cselekményt akarja magánjogi semmiséggel sújtani, a melyet büntetőjogi sanctióval sújtani akar. Tehát a hiteluzsora tekintetében a javaslatban incongruentia van annyiban, hogy egyfelől azonosnak veszi a magánjogi es büntető tényálladékot, és másfelől ennek következményét a 10. §-ban nem teljesen vonja le. Áttérve most már az uzsora fogalmának a magánjog szempontjából való tárgyalására, a javaslat 6. §-ában foglalt meghatározást túlságosan szűknek tartom, értvén ezalatt azt, f3
