Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
9 Ha a törvény, mint a jelen javaslat teszi, ugyanazt a kritériumot alkalmazza a magánjogi és a büntetőjogi sanctio tekintetében, akkor ellentétbe jő a magánjog és a büntetőjog egész alkalmazását átható alapfelfogással. Ebből a gyakorlatban két oldalról is viszásság származhatik. Vagy a büntetőbiró fogja kelletlenül alkalmazni a magánjogi biró megállapítása alapján a büntetést oly esetekben, a mikor azt büntető szempontból nem tartaná szükségesnek, vagy a magánjogi biró fog visszariadni az ügylet semmiségének kimondásától, ha azt kell tekintetbe vennie, hogy Ítélete az ügylet magánjogi semmiségén felül még büntetést is fog maga után vonni. Ez a törvényt még a saját czélja, az uzsora elleni hatályos küzdelem tekintetében is akadályozni fogja, mert az oly esetekben, a melyek a magánjogi védelmet megérdemelnék, de a büntetést nyilván nem, a védelemre szoruló felet esetleg a magánjogi védelemtől is megfoszthatja. Tanulságos ebben a tekintetben a német bírósági gyakorlat fejlődése. A német Ptkv. 138. §-ának eredeti fogalmazása csak általánosságban szólt az erkölcstelen ügyletek semmiségéről és csak a tárgyalások folyamán vették fel bele az uzsorás ügylet semmiségére vonatkozó különös szabályt is. Az uzzora meghatározása a német polgári törvény szerint épen olyan, mint a német büntető törvény szerint, tehát a német magánjogi törvénykönyv a német büntető törvénykönyvvel ebből a szempontból épen olyan viszonyban van mint a mi javaslatunk szakaszai egymással. (Megjegyzem, hogy a német törvény a mi «kihasználás# szónk helyett az erősebb színezetű «kizsákmányolás# szót használja, a mely talán büntetőjogi szempontból alkalmasabb kifejezés, mint a mienk.) A német törvény alapján aztán úgy alakult a gyakorlat, hogy a kizsákmányolás fogalma alatt magánjogi szempontból ugyanazt kell érteni, mint büntetőjogi szempontból, és kimondatott az is, hogy az uzsora törvényes meghatározása egységesnek veendő olykép, hogy annak egyes tényálladéki elemei egymástól nem választhatók szét és magukban véve nem tekinthetők olyanoknak, a melyek a 138. §. első bekezdésében) t. i. az erkölcstelen ügyletre vonatkozó általános meghatározásban) említett 81
