Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
8 hogy csak valamely nagyobb fokú rosszhiszeműség, nagyobb mértékű rossz indulat és károsítás megtorlásakép van szükség az ügylet magánjogi semmiségének kimondásán felül arra, hogy a büntetés is alkalmaztassák. A magánjogi és a büntetőjogi sanctio természetében rejlő ezen különbség a magánjogi és büntetőjogi felfogást az egész vonalon áthatja. E felfogásbeli különbség következménye, hogy, ha a javaslat idézett 6. §-a csak magánjogi szabály volna, a bíróság nyilván máskép értelmezné a gyakorlatban az «aránytalan előny» fogalmát, mintha az csak a büntetőjogi fogalom elemeként iktat- tatnék törvénybe, mert a büntetőjog és a magánjog czélja közti különbség az ily értelmezésbeli különbséget önként maga után vonja. Hogy a bírói gyakorlat a magánjogi és büntetőjogi fogalmak közt megteszi ezt a különbséget, azt talán nem is kell bővebben bizonyítanom. Csak a Curiának egy legújabb határozatára akarok rámutatni, a mely szerint, ha a büntető bíróság a súlyos testi sértés vádja alól a jogos védelem megállapítása alapján fel is mentett valakit a vád alól, a magánjogi felelősség megállapítása szempontjából mégis bizonyítható, hogy a jogos védelem nem forgott fenn. «Jogszabály, — mondja a Curia, — hogy a büntető bíróságnak a bűnösséget vagy vétkességet és beszámítást kimondó Ítélete a polgári bíróságra feltétlenül irányadó és kötelező, de nem jogszabály az is, hogy a büntetőbíróság felmentő Ítélete is a polgári bíróság előtt ugyanilyen irányadó és kötelező hatálylyal bir ... A kereset tárgyául szolgáló kártérítési követelés érdemi elbírálásának nem áll útjában az, hogy a büntető bíróság a felperes a néhai férjének halálát okozó súlyos testi sértés vádja alól az alpereseket felmentette. E felmentő Ítélet ama megállapításával szemben,... hogy jogos védelem esete forgott fenn, az ellenkező bizonyítása a felperest terheli.» Ezen indokok alapján a Curia felhívja a felperest, hogy bizonyítsa azt az állítást, «hogy néhai férje halálát okozó súlyos testi sértés bűntettében bűnösnek kimondatott, de a jogos védelem fenforgása miatt a vád alól felmentett vádlottra nézve a jogos védelem esete nem forgott fenn. «Világos bizonyítéka e határozat annak a különbségnek, a mely a magánjogi es büntetőjogi felfogás közt a gyakorlatban meg van. (Plg. Tvkzés, 54. köt. 25. lap.) 80
