Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
61 meghalt ugyan, de sírjából még mindig feljár az elmék zavarba ejtésére -— végleges elhantolását. Miként nálunk már a törlési per határidőinek szabályozása (telekk. r. 155. s köv. §§.), úgy Ausztriában az 1871. évi telekkönyvi törvény 61—64. §-aiban foglalt rövidebb határidők teszik tárgytalanná és helyettesítik ezt az intézményt. Az elbirtoklás rendszerbeli elhelyezése folytán kerül az erre vonatkozó rendelkezés az elévüléssel egy kalap alá. 13. Mint említettem, a novella a kötelmi jog egyes intézményeit teljesen kodifikálja. Ezek: a harmadik javára szóló szerződés, az utalvány és tartozásátvállalás, végre a szolgálati szerződés. Ez intézmények új szabályozására csak néhány nagy vonásban reflektálhatok. A harmadik személyek javára szóló szerződések tana, eltekintve a külön szabályozott biztosítási és öröklési szerződésektől, az optk. 1019. §-án alapul, melyet Unger is talányszerűnek nevezett.1 Ez a paragrafus így szól: «Ha a hatalmazott azon megbízatást, hogy egy harmadiknak valami hasznot szerezzen, kapta és elfogadta: a harmadik jogot nyer, mihelyt e felől a hatalmazó vagy hatalmazott által értesít- tetett, az egyik vagy másik ellen keresetet indítani». E paragrafus értelmében a harmadik javára szóló szerződésnek csak olyan módon van helye, hogy a kedvezményezett mindkét szerződő fél ellen, tehát az igéretvevő ellen is, követelési jogot szerez; és pedig vagy már meg van a kedvezményezettnek a követelési joga az igéretvevő ellen (pl. az igéretvevő mint adós részéről történt fizetési utalvány esetében) vagy pedig a kedvezményezett a két szerződő fel közt kötött szerződés alapján egyszerre szerez követelést az igéretvevő és a kötelezett fél ellen. A harmadik személy javára szóló ily szerződés az optk. 1019. §-a szerint csupán az értesítéssel válik hatályossá; a belőle eredő szolgáltatás mindig az igéretvevő, mint meghatalmazó nevében történik és a meghatalmazási szerződés keretében nyer lebonyolítást.2 1 Jahrb. f. Dogm. X. 99. 2 Teljes képét adja a harmadik javára szóló szerződés tanának az osztrák jog szempontjából: Hasenöhrl Österr. Obligationenrecht I. 33—35. §. 61
