Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
52 ződés nem teljesítése vagy nem kellő (időben, helyen, módon) teljesítése esetében a hitelező rendszerint csak utólagos teljesítést és kártérítést követelhet, de elállásra joga nincs, hacsak a törvény azt egyes ebetekben meg nem engedi (pl. optk. 1117., 1154. §., ált. kér. törv. 354. ez.). Természetesen az osztrák jog szerint sem köteles a kölcsönös kötelem körében az egyik fél oly teljesítés utólagos elfogadására, mely rá nézve a késedelem folytán érdekét vesztette. Ez esetben a viszonteljeeítés szolgáltatásából kára származnék és így azt már a 919. §. alapján megtagadhatja; de kára van ilyenkor a sértett félnek már abból is, hogy saját érdeke nélkül kötelezve maradt, miért is a késedelmes felet kártérítés czímén a szerződés felbontásába való beleegyezésre, mint naturális restituti óra (optk. 1323. §.) perelheti. Ámde ily constructio mellett is méltánytalan, hogy a késedelmes fél ellenfele legyen kénytelen a szolgáltatás érdekvesztettségét bizonyítani. Az optk.-nek a forgalom igényeivel ellenkező ez az álláspontja az európai jogrendszerekben meglehetősen elszigetelten is áll. A hitelezőnek módot kell nyújtani arra, hogy a természetbeli szolgáltatást elszeghesse,* a nélkül, hogy az érdekmúlást külön bizonyítani kellene. Ezért a novella, az optk. 919. §-át hatályon kívül helyezve,1 2 a viszonos kötelem esetében (melyet az optk. nem egészen szabatos szóhasználatával visszterhesnek — entgeltlich — nevez) egész általában megadja az egyik félnek a másik fél késedelme alapján az elállás jogát, az enyhe és fix ügyletnek megfelelő szigorúsági fokozatokkal. 1 Grosschmid Fejezetek II. 92. §. 2 Ennek folytán a késedelemből eredő kárigény megalapításául ezentúl kizárólag az optk. 1295. §-ára lehet majd hivatkozni, mely különben eddig is a sedes materiae-t jelentette a szerződésszegésből eredő mindennemű kárra nézve. — Az adóskésedelemnek a kárigény és az elállási jog mellett harmadik alaphatása, a perpetuatio obligationis, vagyis az az elv, hogy a késedelmes adós rendszerint nem hivat- kozhatik a késedelme alatt beállott vétlen lehetetlenülésre (kivéve, ha a kár kellő időben való teljesítés esetében a hitelezőnél is beállott volna): az optk. 1311. §-ából folyik, mely szerint a vétkességért való íelelősség kiterjed arra a véletlen kárra is, a melyre a vétkes cselekmény adott közvetve okot (Krainz II/l., 339. §. ad 13. jz.). 52
