Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
41 és csak a beszavatolás időpontjától fogva váljék hatályossá.1 Eltekintve attól, hogy a gyakorlatban ez a rendelkezés sok vitára adott okot a tekintetben, hogy a hagyatéki adósságok mennyiben előzik meg az örökös hitelezője által nyert feltételes zálogjogot (csak azok-e, a melyek szintén bírói zálogjoggal biztosíttattak, vagy azok is, a melyek részére bonorum separatio — optk. 812. §. •—rendeltetett vagy épen már azok, a melyeket a hagyatéki tárgyalás során bejelentettek): az örökös hitelezőjének az optk. 822. §-ában adott jog sehogysem vezet megnyugtató eredményekre. Az örököstársak jogközösségének jogi természete a hagyaték átadása előtt az osztrák jogban tisztázatlan kérdés. Unger felfogása szerint az örököstársakra minden egyes hagyatéki tárgy ipso jure határozott eszmei hányadok szerint megosztva száll át (nomina hereditaria sunt ipso jure divisa); e római jogi felfogással szemben a joggyakorlat inkább a nyugvó hagyatéknak germánjogi együttes közösségét hajlandó alapul venni s ezt támogatja az 550. §. szövege is, mely szerint az örököstársak közös öröklési joguk tekintetében egy személynek tekintendők. Az előbbi felfogás mellett a 822. §. alkalmazása a gyakorlatban helytelen eredményekre vezet, mert hátrányosan hat vissza az örököstársak osztályára; az utóbbi felfogás mellett viszont a 822. §. védelme nem eléggé hatályos, mert az örököstársaknak beszavatolás előtti osztályával bármikor meghiúsítható.2 Az osztrák bírói gyakorlat a 822. §. alkalmazásában ugyanabból az alapelvből indul ki, a melyet a mi bírói gya1 A telekk. rend. 74. §-ában foglalt az a korlátozás, hogy a hitelezők evvel a joggal csak akkor élhetnek, ha az örökös az örökösi nyilatkozatot beadta, az optk. 822. §-ában nem fordul elő és az osztrák bírói gyakorlat csakugyan meg is engedi az örökös hitelezőinek ilyetén fellépését az örökösi nyilatkozat beadása előtt (Sammlung 3820., 5345., 10,073.). Az erdélyi telekk. rendtartás (74. §.) — az optk.-vel összhangban — nem is ismeri ezt a korlátozást, hanem az örökös hitelezőjét feljogosítja a fellépésre, «mihelyt az örökös örökösödési joga megnyilt.» 2 A tkvi rend. 74. §-án alapuló jog hiányaira hazai jogunk szempontjából rámutattam a Fodor-féle Magánjog Y. kötetében a 641.—642. lapon. 41
