Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
19 megokolás mellett a törvényhozás nem is határozhatott még hallgatagon sem a magyarországi (és erdélyi) földtehermentesítési járulék jogi természetének megváltoztatására nézve. Épp oly kevéssé változtatja meg a földtehermentesítési járulék specialis adópótlék jellegét az, hogy a költségvetésben a törzsadókkal egy tételben van előírva, mint a hogy nem volt más ez az adópótlék 1873-tól 1891-ig, a mikor a rendes bevételek közt a törzsadóktól elkülönítve, de azon egy czímben és fejezetben irányoztatott elő, vagy mint 1871. és 1872-ben, a mikor a törzsadók a rendes bevételek között, a járulékok pedig a hitel- és pénztárműveleti bevételek között külön czímben és fejezetben voltak előirányozva. Mert nem az a lényeges, hogy az adópótlék, mint bevétel, az állami költségvetésben hol irányoztatik elő, hanem az, hogy e közszolgáltatást megalkotó törvényekben változás nem történt. A törvényhozásról, a mely tudomásul vette, hogy 1892-ben az egyenes adóknál az állami törzsadó és a földtehermentesítési járulék egy tételben irányoztatott elő, a jogi képzelet legcsapongóbb szárnyalásával sem lehet állítani, hogy e passzív tényével megváltoztatta az 1854. évi nyiltparancsot, a mely a járulékot mint specialis adónemet megalkotta és azokat az egyenes adó-törvényeket, a melyek a járulék kiszabását keresztülvitték. Ha a pénzügyi kormányzatnak a konverziós törvény idézett szakaszaival és a földtehermentesítési járuléknak az egyenes adók egyes rovatainál a költségvetésből való kiküszöbölésével az volt a czélja, hogy csendben, minden feltűnés nélkül, a földtehermentesítési pénzalapot megszüntesse, az államkincstárnak ez alap kezelése körül való mulasztásaira a feledés leplét borítsa s a közfigyelmet a járulékokból befolyó nagy fölöslegekről elterelvén, azok hovafordítására szabad kezet nyerjen: ezt ideig-óráig elérhette, el is érte, de a törvénytelenségek azzal legalizálva nincsenek. Ha a törvényhozás meg akarja szüntetni a földtehermentesítési pénzalapot, ha szabad kezet akar adni a kormánynak a földtehermentesítési járuléknak az általános állami szükségletekre való felhasználásra, ha mentesíteni akarja az elmúlt kormányokat az alap kezelése körül való mulasztásaik 2* 313
