Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]

20 terhe alól, megteheti egy háromsoros törvénynyel; de a míg ily törvény nincs, a fennálló törvény kötelező erejét el kell ismerni, ha másért nem, a törvénytisztelet ápolása, a törvény kötelező erejébe vetett hit fenntartása szempontjából. A mi azt az állítást illeti, hogy a földtehermentesítési pénzalap alapszerü kezelése 1868 óta megszűnt, meg kell különböztetni a tényleges és a jogi állapotot. Ha valamely koimány hiteles formában oly kijelentést tesz, hogy az alapszerü kezelés 1868-ban vagy később vala­mikor megszűnt, ezt annyival kevésbbé lehet kétségbe vonni, mert az állami vagyonmérlegben a földtehermentesítési pénz­alap vagyona kimutatva nincs és nem is volt. De viszont az sem vonható kétségbe, hogy ez nem volt törvényes. Hogy a földtehermentesítési pénzalap ma is létezik, annak bizonysága nemcsak az, hogy törvényes intézkedéssel máig sincs megszüntetve, hanem van két positiv bizonyíték is. Az első a konverziós törvény, a mely az új kötelezvényeket az alapigazgatóság alapszerü kezelése alá helyezi, a második valamennyi állami zárszámadás és számvevőszéki jelentés 1868-tól 1889. évig bezárólag. Az állami számvevőszék 1870. évi jelentésében kimutatja, hogy a földtehermentesítési járulékból befolyt 1870. évre _ _ _ _ 18.025,870 frt 94 kr. kiadatott földtehermentesítési czélokra 16.165,482 « 74Vs kr. marad az alapban fölösleg .... 1.860,388 frt 197a kr. Az 1869. évi zárszámadásról szóló jelentés szerint az 1868. és 1869. évi szükségletből __ __ 1.577,149 frt 977s kr. nem fedeztetvén, ez összeg a fölöslegből levonandó, minél­fogva marad ______ 288,238 frt 22 kr. mint oly összeg, a mely a ma­gyar és erdélyi földtehermen­tesítési alapoknak 1867. év vé­géig az államkincstárból (az 314

Next

/
Thumbnails
Contents