Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szentkirályi Kálmán: A földtehermentesítési járulék jogi természete, a magyar közjog és a magyar pénzügyi jog szempontjából [291., 1908]
16 tendők ki 8 a mennyiben az előző §. értelmében fedezetet nem nyernének, az állami költségvetésben e czélra előirány- zandó hitelből fedezendők». Ez a rendelkezés szintén megkönnyítése a pénzalapnak, bár felesleges, miután kimutattuk az előbb, hogy a földtehermentesítési járulékokból évenkint számos millióra rugó felesleg marad, tehát az ezután megállapítandó kárpótlásokat ebből a feleslegből lehet fedezni. De ha a törvényhozásnak úgy tetszett, hogy az ezután való kárpótlás terhének hordozása alól a pénzalapot felmentse, ez nem menti fel a köz- igazgatási hatóságokat az alól a törvényes kötelezettség alól, hogy a földtehermentesítési járulék többleteit a pénzalapba beszállítsák. Komoly okok szólanak a mellett, hogy a konverziós törvénynek a kormány azt a szerepet is szánta, hogy annak szakaszaiba oly burkolt értelmet rejtsen el, a melynek segítségével igazolni tudja később, ha reklamáltatik, a földtehermentesítési pénzalap-tőkék eltüntetését s a járulékokból előálló feleslegeknek az állam közszükségleteire való felhasználását. A mikor Perczel Miklós képviselő a javaslat tárgyalása rendjén azt a kérdést vetette fel: «mi lesz a felesleges földtehermentesítési járuléktöbblettel?» az előadó azzal a rejtélyes nyilatkozattal válaszolt, hogy az a czél, hogy megmaradjon. De nem is ez volt a vitás, mert a konverziós törvény nem anyagi adótörvény, a konverziós törvény az anyagi adótörvényeknek egy sorát sem változtatta, nem is változtathatta meg. Nyílt eldöntést az igényelt volna, hogy a járulék évi fölöslegeit jogosított-e a kormány más czélra használni és nem köteles-e azokat a pénzalapban elszámolni. Ebben a lényeges kérdésben a törvényjavaslat egyáltalán nem dispo- nált, a fennálló törvényeket meg nem változtatta. Éppen, mint az előadó említett kijelentése, oly rejtelmes a pénzügyi bizottság jelentése (306. számú iromány), a mely az idézett 8. §. szövegének megváltoztatását javasolta. «А 8. §-t csak az értelem világosabb kidomborítása czél- jából a következő szövegben ajánljuk elfogadásra», írja a jelentés. De hogy melyik értelem az, a melyet világosabban ki kellett domborítani, s miért nem domborodott ki az érte• Я10
