Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
27 férfiak töltenek be, a kik a gyakorlati életet egyáltalán nem ismerik és ha legjobb esetben jártasak is valamelyes hivatásban, ez a hivatás semmi esetre sem a kereskedői. Ezen őrzőktől ugyan a társaság vagyonát fényes nappal el lehetne tulajdonítani. Ha már a társadalmi morál, mely bármely más téren kifogásolná, de itt az általános szokás alapján megtűri, hogy jellemes emberek olyas valamire vállalkozzanak, a mihez egyáltalán nem értenek és így idegen vagyon kezelésében vagy felügyeletében nyilván tudatlanul járjanak el és ezért pénzt fogadjanak el, gondoskodni kell olyan szervről, mely a tényleges felügyelet tárgyilagos intézésére képes. Ez az intézmény Francziaországban és különösen Angolországban megvan. így az 1867. évi franczia részvény 32. czikke szerint a közgyűlés évenkint egy vagy több censeurt (commissaires de surveillance) választ, kiknek feladata, hogy a közgyűlésnek a társaság anyagi helyzetéről, az igazgatóság számviteléről és mérlegéről jelentést tegyen. E czélból a könyveket megvizsgálhatja és működése alapján, mely főleg számadás-technikai természetű, a közgyűlést külön is összehívhatja. Működési köréről Lyon Caen és Eenault a Manuel de droit commercial ez. hírneves könyvükben (VII. kiadás 209—210. lap) egyebek között ekként írnak: «Les commissaires de surveillance ont pour mission principale de faire á l’assemblée générale annuelle un rapport sur la situation de la société, sur le bilan et sur les comptes présentés par les adminis- trateurs; ils doivent у indiquer si le dividende proposé par les administrateurs peut ou non étre distribué . . . Les commissaires ont le droit de prendre communication des livres et d’éxaminer les operations de la société . . . Un état de la situation active et passive dressé chaque semestre doit leur étre communiqué.» Angolországban ugyanezen intézményt már az 1862. évi részvénytörvénynyel léptették életbe és azóta folytonosan tovább fejlesztik. Előbb ezen auditor vagy accountant elnevezésű reviso- rok alkalmazása csak facultativ volt, de minden társaságra nézve kötelezővé tette az 1900. évi részvénytörvény 21. czikke. 291
