Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
26 szóló 1899: XXXVII. t. cz.-ben már kötelezőleg elő van írva annak létesítése, így az utóbbi törvényczikkben foglalt osztrák-magyar bankalapszabályok 102. czikke szerint az évi jövedelemből legelőbb is az alaptőke 4%-a megilleti a részvényest, a fenmaradó jövedelemből azután 10% a tartalék- alapra fordítandó. Ennek az irányzatnak folyományaként említhetjük itt meg a dr. Nagy Ferencz által készített szövetkezeti törvény- tervezet 24. §-át, mely szerint hitel- és fogyasztási szövetkezeteknél a tartalékalapra a tiszta nyereségnek 10%-a fordítandó mindaddig, mig az üzletrészek névértékének felét és a hitelszövetkezeteknél ezenfelül a takarékbetétek 10%-át el nem éri. Még a jelen előadás vázlatszerü volta mellett sem mellőzhetjük, hogy végül nehány szóval meg ne emlékezzünk az igazgatóság és felügyelőbizottság, illetve a felügyeleti szervezet tekintetében uralkodó irányzatról. A részvénytársasági alak létesülésének első idejéből nem találunk olyan szervet, melynek egyedül a felügyelet, a társaság ügyeinek felülvizsgálata lett volna feladata, hanem a legtöbb részvénynyel biró egynéhány részvényes a feladatot mint magától értetődő jogosítványt gyakorolta. Ebből a szervezetlen intézményből fejlődött a felügyelő-bizottság és pedig kétféleképen, vagy úgy, hogy a társaság ügyeinek igazgatására és felügyeletére egy közös szerv alakíttatott, melynek egyes tagjai az igazgatással, a többi tagjai pedig a felügyelettel foglalkoztak, — ezen alakulási mód maradt meg lényegileg Angolországban, a hol a board of directors és sok tekintetben Francziaországban, a hol a conseil d’administra- tion ilyen működésre van hivatva. A fejlődés másik alakzata pedig az, hogy az ellenőrzésre egy önálló külön szerv, a felügyelő-bizottság létesítendő, mint pl. nálunk, vagy némi csekély eltéréssel Németországban. Nem különleges magyar betegség ugyan, bár alig van külföldi állam, a hol ez annyira rendszer volna, mint nálunk, hogy a felügyelő-bizottság, sőt az igazgatóság is a személyek többségére nézve, csak sinecura, melyet jövedelem- szerzés vagy fokozás czéljából olyan, rendszerint fényes nevű 290
