Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
25 szolgál e tekintetben mintegy tanácsosai, hogy azt létesíteni kell. Angliában ezen tartalékalap mellett még a hitelezők biztosítására szolgál az u. n. reserve lyability, vagyis a tartozások fedezésére szolgáló tartalék is. Ugyanis az 1879. évi Companies-Act 5. §-a értelmében egy külön közgyűlési határozattal elrendelheti a társaság, hogy az alaptőkének be nem fizetett része csak a felszámolás esetén és a felszámolás czéljára fizetendő be. Németország területén az 1849. évi porosz részvénytörvény még semmiféle intézkedést nem tartalmaz a tartalék tárgyában; az 1861. évi általános német kereskedelmi törvény már az alapszabályok tetszésére bizza a tartalékalapok létesítését; az 1884. évi «Reichsgesetz betr. die Kommanditgesellschaften auf Actien und Actiengesellsehaften» kötelezö- leg szabta meg a tartalékalap létesítését, a mennyiben a 185. b) czikkben ekként rendelkezett: A mérleg szerint jelentkező veszteség fedezésére tartalék- alap képzendő; abba beállítandó : 1. az évi tiszta nyereségnek legalább tizedrésze mindaddig, mig a tartalékalap az alaptőkének Vio, vagy a társasági szerződésben meghatározott nagyobb részét túl nem haladja; 2. az a nyereség, a mely a társaság alapításánál vagy az alaptőke felemelésénél a részvényeknek a névértéket meghaladó árban való eladása által eléretik. A törvény 185. czikke ezenfelül még egyéb tartalék- alapok képzését is megengedi az alapszabályoknak. Az 1897. évi, ma is érvényben levő német kereskedelmi törvény ezen rendelkezéseket lényegükben átvette és a jelzett kétfajta jövedelmen felül még az elővételi jog gyakorlásakor való utánfizetéseket is tartalékba rendelte. A magyar kereskedelmi törvény — az akkor érvényben volt német kereskedelmi törvényhez képest — szintén nem rendelte el a tartalékalapok kötelező létesítését és ez a helyzet a törvény revÍ8Íójának késése folytán természetesen ma is fennáll. De hogy a mi intéző köreink is szükségesnek tartják a kötelező tartalékalapot, kitűnik abból, hogy az ujabbi vasúti vállalat-törvényekben és az osztrák-magyar bankról 289
