Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]

szavazati jogot, de idevonatkozó megszorítás vagy alapszabályok hiányában a «Normalstatutum» szerint minden részvényesnek van szavazati joga. Az angol jog szerint, ugyanis, nem okvetlenül szükséges, hogy minden társaságnak meglegyen a maga alapszabálya, — az u. n. «articles of association», — és olyan társaságok részére, melyek nem rendelkeznek saját alapszabályokkal, az 1862. évi részvénytörvényhez «A» betű alatt csatolt szabályzat irányadó, mely «Regulations for Management of a company limited by shares» elnevezés alatt állít fel kötelező alapszabályokat, miket a részvényjogi irodalomban általánosságban «Normalstatutum »-oknak hívnak.

Már a belga részvényjog szerint minden részvényesnek van szavazati joga, a mitől alapszabály által nem fosztható meg.

A svájczi Obligationsrecht 640. czikke akként rendelkezik, hogy «Jeder Actionär, auch wenn er nur eine Aktie besitzt, hat eine Stimme,» és a német ^Jpskedelmi törvény 252. §-a klassikus rövidséggel rendeli, hogy «Jede Aktie gewährt das Stimmrecht.»

A mi kereskedelmi törvényünk 157. §-ának 9. pontja szerint az alapszabályok feladata megállapítani a részvényesek szavazati jogát és annak mikénti gyakorlását. Hazai jogunk szerint tehát az alapszabályok szabadon állapíthatják meg, hogy csak több részvény együttes birtoka ad egy szavazati jogot.

Annak a reményünknek adunk kifejezést hogy revideálandó kereskedelmi törvényünk el fogja hagyni a passi vitás ezen terét és minden egyes részvényesnek kötelezőleg fog egy szavazati jogot juttatni.

De törvényünknek az a rendelkezése, hogy a szavazati jog tekintetében teljesen szabad kezet enged az alapszabályoknak, a tekintetben is hátrányos, mert teljesen lehetővé teszi a kis részvényeseknek a nagy részvényesek által való tökéletes majorizálását, t. i. a törvény — az alakuló közgyűléstől eltekintve — nem írja elő. hogy több részvény birtokosa legfeljebb hány szavazatot gyakorolhat és így az alapszabályok tetszésétől függően akár annyi szavazatot is gya283 2*