Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
korolhat egy részvényes, a hány részvénye van neki, vagy ha ez meg is van valamennyire szorítva, a korlát gyakran túl alacsonyra van felállítva. A modern részvényjogok a nagyobb részvénytömeg birtokosának szavazati jogát kötele- zőleg korlátozzák bizonyos arányban (pl. tiz részvényen túl minden további tiz részvény csak egy szavazatra jogosít), vagy bizonyos határig (pl. senkinek sem lehet tíznél több szavazati joga). Nálunk is intézkedik ugyan ez irányban a legtöbb alapszabály, de rendelkezéseik önkényesek és gyakran rendszertelenek és még gyakrabban nem elégítik ki a valódi szükséget. A szavazati korlátozások kijátszását czélozza a szinleges részvénytulajdonosi szereplés, az u. n. «Strohmann»-rendszer. Sok külföldi államban már büntetőjogi sanctióval is el van tiltva a strohmann-szereplés, különösen a franczia jog úgy a strohmannra, mint a megbízó részvénytulajdonosra két héttől hat hónapig terjedő fogházbüntetést és 500 franktól 10,000 frankig terjedő bírságot ró ki, —- nálunk pedig most fejlődik ki magánjogi téren az ezen szinleges részvényjogi szerepléshez fűződő jogi hatály mikénti megállapítása és meg kell állapítanunk, hogy oly irányban, mely teljesen megfelel az igazságosság és helyes czélirányosság követelményeinek. A rendelkezésünkre álló legrégibb idevonatkozó határozat (91/78. Dt. r. f. XXVIII. 261.) szerint a budapesti kir. ítélőtábla azt jelentette ki, hogy szavazatjogot gyakorolhatnak mindazok, a kik a névre szóló részvények tulajdonosaiul kitüntetve vannak, tehát a strohmannok is. Ezt az álláspontot nem lehet helyesnek elfogadni, mert alakszerűségekkel a törvényt, illetve az alapszabályokat, melyek a kis részvényest a majorizálástól megóvni akarják, megkerülni nem szabad. A kérdés ezután sokáig érintetlen maradt joggyakorlatunkban és az irodalom foglalt benne állást. Nagy Ferencz «Kereskedelmi Jogá»-ban (VI. kiadás, I. kötet, 367. lap) azt mondja: «Oly eljárás, mely szerint a részvények pusztán a közgyűlésen való részvétel és szavazás végett idegennek (u. n. Strohmann) odaadatnak, kölcsönöztetnek, a tiltott úgy20 is*
