Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
\ 18 Ezen generalis szabályban tehát az az elv, melyet a Keichsgericht imént idézett határozatában kifejezésre juttatott, impliciter bennfoglaltatnék. Egy dolgozatunkban * részletesen foglalkoztunk a magyar és német jog vonatkozó intézkedéseinek összehasonlításával és itt, ismétlések elkerülése végett csak ismertetjük akkori véleményes megállapításunkat, hogy t. i. miután az igazgatósági és felügyelőbizottsági tagok felelőssége hazai jogunk szerint nem lehet kisebb, mint az, a mit «rendes kereskedői gondosság»-nak neveznek és e gondosságnak mértéke egyenlő azzal a legnagyobb gondossággal, a mi a társaság ügyeinek czélirányos vitele érdekében kifejthető, tehát erre a gondosságra a társaság igazgatóságának és felügyelőbizottságának tagjai, mint egy kereskedelmi vállalat intézői és felügyelői kötelezvék: hazai jogunk megengedi, hogy bíróságaink is alkalmazzák a Eeichsgericht idézett határozatában megnyilatkozó, a közgyűlés kötelező egybehivására vonatkozó szigorú elvet. A mi már most a közgyűlésen való szereplés egyes jogosultságait illeti, úgy azok között első helyen említendő a szavazati jog. A régibb részvényjogok nem szabályozták kellő módon az egyes részvényes szavazati jogát, hanem az alapszabályokra bizták azt, az újabb törvények azonban már kötelező szabályokat állítanak fel, — különösen az irányban, hogy a kis részvényes érdekei kellően meg legyenek védve, — lehetőleg ne fosztassék meg a szavazati jogától akként, hogy az egy szavazat joga több részvény birtokától tétessék függővé. Az 1867. évi franczia rész vény törvény 27. czikke is szabad kezet engedett ez irányban az alapszabályoknak, de az ekként szavazati joggal nem bíró kis részvényesnek is megadja az egyesülési jogot az 1893. évi részvénytörvény 27. czikke : «pourront se réunir pour former le nombre né- cessaire et se faire représenter par l’un d’eux.» Az 1862. évi angol «Companies Act» is megengedi, hogy az alapszabályok több részvény birtokához köthessék az egy * «Kereskedelmi Jog# 1904. évi I. száma. 282
