Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
17 vezetésük körül a rendes kereskedő gondosságával tartoznak eljárni. Az alap tehát eleg széles, majdnem olyan, mint a bona fides, melynek segítségét mi, gyakorlati jogászok mindig elő- veszszük, ha a tételes törvény alkotójának mulasztását pótolni szükséges. A Reichsgericht határozata egész Németországban nagy forrongást idézett elő és főleg a társaságok igazgatói panaszkodtak miatta; kiemelték, hogy ezen jogelv mellett a társaság nagyobb vállalkozása lehetetlen, mely gyakran gyors cselekvést igényel és ezt a közgyűlés tartásával járó időmúlás lehetetlenné teszi, de gyakran a tervnek a közgyűlésen palam et publice való feltárása a keresztülvitel sikerét is kétségessé, sőt lehetetlenné teszi. A mozgalom oly nagy arányokat öltött, hogy az Innsbruckban 1904. szeptemberben tartott 27-ik jogászgyűlés elé vitték a kérdést és azt a német jogászvilág kitűnőségei megvitatták. Staub és Rehm, a kereskedelmi jog e két előkelősége méltányolták ugyan a Reichsgericht intentióit, de határozatát túl erélyesnek tartották, és azt az együttes javaslatot terjesztették a jogászgyűlés elé, hogy az igazgatóság és felügyelőbizottság jogosítva van a közgyűlést egybehívni, a menynyiben az egybehivás a társaságnak nem árt, de ugyanazok a közgyűlést összehívni csak akkor kötelesei,', ha valamely esemény vagy tervbe vett cselekmény alkalmas arra. hogy a társaság egész fennállását veszélyeztesse. Ez a javaslat sokkal enyhébb a Reichsgericht döntésénél, mert csak oly rendkívül fontos transactio előtt kívánja a közgyűlés összehívását, mely a társaság egész fennállását veszélyezteti, míg a Reichsgericht szerint a vállalkozásnak a részvényesek jogait csak mélyen kell érintenie. A jogászgyűlés azonban nem fogadta el ezen javaslatot és lényegileg a birodalmi törvényszék álláspontját fogadta el ezzel a határozatával: «Mondja ki a törvény, hogy a társaság igazgatósága és felügyelőbizottsága kötelezve van mindig a rendes kereskedő gondosságával eljárni. Ezért a gondosságért ők felelősek és kötelesek, hu a társaság érdeke megköveteli, a közgyűlést egybehívni.» 290 281 2
