Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
16 Minden részvényjog ezért kötelezöleg megállapítja, hogy bizonyos időközökben közgyűlés tartandó és pedig miként a magyar törvény is, rendszerint akként, hogy a közgyűlés évenkint legalább egyszer összehívandó, de ezenfelül a részvényesek egy bizonyos tömegének (nálunk Vio rész) kívánságára, vagy e nélkül is, ha a társaságra nézve igen fontos esemény következett be, pl. alaptőkéje jelentékeny részben elveszett, vagy lesz bekövetkezendő, pl. az alapszabályok módosítása, rendkívüli közgyűlés tartandó. Ezen esetek a törvényekben rendszerint taxatíve vannak felsorolva. Ezen taxativ felsorolásból úgyszólván mindenütt hiányzik az az eset, a mikor a társaság valamely koczkázatos vagy rendkívül nagy horderejű, nagy anyagi jelentőségű vállalkozásba fog. A részvényesek ilyenkor fait aceomplit elé állíttatnak. Számtalanszor megtörténik, hogy egy bankvállalat erejét meghaladó üzleti részesedést vesz ki magának egy más vállalat finanszírozásából, mely másik vállalat anyagi romlása a bank- vállalatot is tönkre teszi, — vagy a társaság anyagi erejét meghaladólag vásárol magának oly értékes házat, a melybe fektetett értékkel vagyonának felét is immobillá teszi, stb. Ezek oly jelenségek, melyek mindenütt és sajnos, nálunk is, különösen az utóbbi időkben igen gyakran előfordulnak. Eoszszul dől el a speculatió és a részvény non valeurré vált. A modern jogfejlesztők figyelmét nem kerüli el ez a helyzet és bizton reméljük, hogy a már legközelebb végbe menendő részvényjogi codificatiók e szempontról sem feledkeznek majd meg. Addig is a joggyakorlat pótolja a törvény hézagát és e tekintetben úttörő a német Eeichsgeriehtnek egy nagy feltűnést keltett vonatkozó határozata. Ez a bíróság ugyanis 1902. május 3-án hozott elvi jelentőségű határozatában kimondotta, hogy valamely részvénytársaság igazgatósága és felügyelőbizottsága kötelesek, mielőtt fontos, költséges, koczkázatos és ép ezért a részvényesek jogait mélyen érintő vállalkozásokba bocsátkoznak. a közgyűlés jóváhagyását kikérni; ha ezt nem teszik, akkor saját felelősségükre cselekszenek. A Reichsgericht e határozata meghozatalánál a kereskedelmi törvény 241. §-ára hivatkozott alapul, mely szerint az igazgatóság tagjai üzlet280
