Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
15 kizáróan értesítve legyen. A dr. Tury Sándor kir. curiai biró összeállításában megjelent Igazságügyi törvénytár (VI. kiadás 117. lap) azon megjegyzésével szemben, hogy ez az újabb keletű határozat ellenkeznék az ugyanott felsorolt 3—4 évvel azelőtti, az átruházás meg nem tilthatását kimondó határozatokkal és így quasi a joggyakorlat újabb, megszorító irányát jelentené, hangsúlyozni kívánjuk, hogy nézetünk szerint a Curia ezen Ítélete nem jelent újabb megszorítást és különösen, hogy ezen határozat nem fordította meg a Curia állásfoglalását, mely az volt (és ma is az), hogy a részvény átruházását megtiltani nem szabad. Hazai jogunk tehát a névre szóló részvény átruházásának korlátozásához azt az abszolút hatályú feltételt fűzi, hogy az a korlátozás magán a részvényokiraton is fel legyen tüntetve (s mivel eddig ezt nem szokták tenni, a legtöbb korlátozás már ez okból is érvénytelen), továbbá attól a relativ természetű feltételtől teszi függővé, hogy a korlátozás sem lehetetlenné nem teszi, sem túlságosan nem korlátozza a részvény forgalmát. Ezen korlátozási eszközök legfontosabbika a túlmagas átiratási dij, melyet az uj részvénytulajdonosnak a részvénykönyvbe való bevezetéséért szoktak a társaságok maguknak fizettetni. Egy esetben (156/1907. sz. a.) kimondta a Curia, hogy ez az átiratási dij egy 120 К névértékű részvénynél nem lehet 20 K. Úgy véljük, hogy a kir. Curia által követett ezen elv mellett a társaságok nem szabhatják meg az átiratási dijat oly magasan, hogy az mintegy jövedelmi forrásuk legyen, hanem a helyes mérték csak az lehet, hogy a részvénykönyv vezetésével és a részvény átírásával, illetve uj névre szóló részvényokirat kibocsátásával felmerülő kiadások térüljenek meg. A részvényesnek jogai közül különösen kettő az, a mely kiváló oltalomra tarthat igényt és melynek megvédésére a modern jogfejlődés különösen törekszik: a közgyűlésen való részvétel és az osztalékhoz való jog. A részvényes rendszerint évenkint csak egyszer jut abba a helyzetbe, hogy a társaság ügyeire a közgyűlésen való felszólalás, indítványtétel vagy szavazás utján befolyást gyakoroljon. 179
