Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]

15 kizáróan értesítve legyen. A dr. Tury Sándor kir. curiai biró összeállításában megjelent Igazságügyi törvénytár (VI. kiadás 117. lap) azon megjegyzésével szemben, hogy ez az újabb keletű határozat ellenkeznék az ugyanott felsorolt 3—4 évvel azelőtti, az átruházás meg nem tilthatását kimondó határo­zatokkal és így quasi a joggyakorlat újabb, megszorító irá­nyát jelentené, hangsúlyozni kívánjuk, hogy nézetünk szerint a Curia ezen Ítélete nem jelent újabb megszorítást és külö­nösen, hogy ezen határozat nem fordította meg a Curia állásfoglalását, mely az volt (és ma is az), hogy a részvény átruházását megtiltani nem szabad. Hazai jogunk tehát a névre szóló részvény átruházásá­nak korlátozásához azt az abszolút hatályú feltételt fűzi, hogy az a korlátozás magán a részvényokiraton is fel legyen tüntetve (s mivel eddig ezt nem szokták tenni, a legtöbb korlátozás már ez okból is érvénytelen), továbbá attól a relativ természetű feltételtől teszi függővé, hogy a korlátozás sem lehetetlenné nem teszi, sem túlságosan nem korlátozza a részvény forgalmát. Ezen korlátozási eszközök legfonto­sabbika a túlmagas átiratási dij, melyet az uj részvénytulaj­donosnak a részvénykönyvbe való bevezetéséért szoktak a társaságok maguknak fizettetni. Egy esetben (156/1907. sz. a.) kimondta a Curia, hogy ez az átiratási dij egy 120 К név­értékű részvénynél nem lehet 20 K. Úgy véljük, hogy a kir. Curia által követett ezen elv mellett a társaságok nem szab­hatják meg az átiratási dijat oly magasan, hogy az mintegy jövedelmi forrásuk legyen, hanem a helyes mérték csak az lehet, hogy a részvénykönyv vezetésével és a részvény átírá­sával, illetve uj névre szóló részvényokirat kibocsátásával felmerülő kiadások térüljenek meg. A részvényesnek jogai közül különösen kettő az, a mely kiváló oltalomra tarthat igényt és melynek megvédésére a modern jogfejlődés különösen törekszik: a közgyűlésen való részvétel és az osztalékhoz való jog. A részvényes rendszerint évenkint csak egyszer jut abba a helyzetbe, hogy a társaság ügyeire a közgyűlésen való fel­szólalás, indítványtétel vagy szavazás utján befolyást gya­koroljon. 179

Next

/
Thumbnails
Contents