Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
14 zást korlátozni, ámde a törvény ezen szigorú intézkedésén a joggyakorlat az utóbbi évtizedben sokat enyhített, így ha az átruházás megengedése az igazgatóktól függ, ezek e jogot nem gyakorolhatják önkényesen és az érdekelt részvényes az átruházást megtagadó határozat miatt az igazgatók ellen pert indíthat. Az újabb jogfejlődés tehát — a többi európai jogokhoz hasonlóan - a német jogterület kivételével a részvény- átruházás lehető megkönnyítésére törekszik. Ezt az irányzatot követi a magyar jog is, bár az elvet nem viszi kellő erély- lyel teljes győzelemre. A kér. törv. 17B. §-a alapján ugyanis nézetünk szerint a névre szóló részvény átruházását alapszabályilag megtiltani nem lehet és Nagy Ferencnek * ellenkező felfogását a magyar kereskedelmi törvénynyel megmagyarázni nem lehet, mert az idézett törvényszakasz második bekezdése csak az átruházás mikéntjére nézve ad az alapszabályoknak intézkedési szabadságot, de nem egyszersmind arra is, hogy az átruházást is megtilthassa vagy egyébként lehetetlenné tegye. Ezen elv alapján a kir. Curia is állandóan azt a gyakorlatot követi, hogy érvénytelen az alapszabályok olyan intézkedése, mely szerint a részvényátruházás tiltva vagy az igazgatóság beleegyezésétől volna függővé téve. Ezen feltétlenül szabadelvű álláspontot valamelyest gyöngíti a kir. Curia azon határozata**, melyben kimondta, hogy sem a kereskedelmi törvény rendelkezéseivel, sem a forgalom szükségszerű követelményeivel nem áll ugyan ellentétben az az alapszabályszerű intézkedés, mely által a névre szóló részvények átruházása megszorítva és bizonyos feltételekhez kötve van, ez a megszorítás azonban csak annyiban tekinthető hatályosnak, ha egyrészt ez által a részvény forgalma sem teljesen, sem pedig oly mérvben korlátozva nincsen, a mi által a forgalomra szánt papír ettől a minőségtől megfosztatnék és másrészt, ha ez a megszorítás kifejezetten magán a részvényen kitüntetve van, úgy, hogy már ennek megszerzésekor az átvevő a részvény átruházásának megszorításáról minden kétséget * Kér. jog. VI. kiadás, I. kötet 84. §. I. pont. ** L. 45/1904. sz. 278
