Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
13 mint a mi törvényünk. így a német törvény is, mint előbb már részben jeleztük, a részvény jegyzőjét és minden további birtokosát felelőssé teszi az egész névérték erejéig és hogy a mi törvényünkhöz hasonló módon ne lehessen kijátszani a felelősség gyakorlati érvényesíthetését, a törvény 179. §-a megtiltja, hogy a részvény teljes befizetés előtt bemutatóra szóljon. Ekként a részvény birtokosa ismerős lévén a társaság előtt, a befizetés iránti kötelezettség érvényesíthető is. Lényegileg hasonló intézkedéseket tartalmaz a svájczi kötelmi jog (637. cikk), a belga részvényjog (42. cikk) és az 1893. évi franczia részvénynovella és megközelíti szigorúságban még az 1862. évi angol részvénytörvény is (38. cikk). Hazai viszonyaink szempontjából is teljesen indokolatlannak tartjuk a befizetési kötelezettség jelenlegi akkénti megszorítását, hogy a részvényaláiró tényleg csak a jegyzett névérték 50%-áért felelős. A ki egy bizonyos összegű részvényt jegyzett, az feleljen is az általa jegyzett összegért és ezért eliminálni kell törvényünkből azokat a rendelkezéseket, melyek a második 50% befizetési kötelezettségét a gyakorlati életben illusoriussá teszik. A Dévre szóló részvénynek tudvalevőleg az az előnye van a bemutatóra szóló részvénynyel szemben az igazgatóság szempontjából, hogy az igazgatóság ismeri a társaság részvényeseit és főleg a közgyűlésen meglepetésektől inkább meg van óva; a társaság szempontjából is jelenthetnek ugyanezen körülmények — bár kisebb mértékben — előnyöket. A névre szóló részvények átruházhatásának megszorításai is ezen czé- lokat szolgálják. A részvényjog újabb fejlődésében érdekes annak vizsgálata is, hogy az átruházhatóság ezen megszorítása tekintetében milyen álláspontot foglalnak el az egyes jogterületek. Az 1897. évi német kereskedelmi törvény 222. §-ának második bekezdése azt rendeli, hogy a névre szóló részvény csak a társaság beleegyezésével legyen átruházható, ha ez az alapszabályokban ki van kötve: a svájczi kötelmi jog is megengedi azt. Ezen korlátozások tehát e két jogterületen elég merevek és tág teret hagynak az önkényeskedésnek. Az angol törvény szerint is az alapszabályoknak joguk van az átruhá*77
