Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Bender Béla: A részvényjog újabb fejlődése [290., 1908]
12 tőkének az első 30%-on felüli része tekintetében ki ellenében és mily összeg erejéig áll fenn befizetési kötelezettség. Hazai jogunk szempontjából a kér. törv. 153. §-a irányadó e kérdésnél, melynek értelmében az aláirók az aláirt részvények névértékének 50%-a erejéig azon esetben is felelősek, ha a részvényeket szabályszerűen tovább adták. Ennek gyakorlati következménye az, hogy a jegyzett tőke második fele tényleg be nem követelhető. Ugyanis a bemutatóra szóló részvénynek már ebbeli természetéből folyik, hogy tulajdonosának neve eltitkolható és így nem tudható meg, hogy ki az a személy, a kitől a második 50% bekövetelendő volna. A névre szóló részvénynek tulajdonosa pedig, ha a névérték második felét bekövetelni akarnák tőle, egyszerűen átruházhatja részvényét bármely vagyontalan személyre, a kin az be nem hajtható. Fennáll tehát csak az első 50%, —illetve a megalakuláshoz szükséges 30%-on felül — még csak 20%-os befizetési kötelezettség. Ezen összegért első sorban a részvény mindenkori tulajdonosa felelős és így csak másodsorban, subsidiarius módon felelős érte az eredeti részvény- jegyző. És itt reá kell mutatnunk a törvény ama hiányaira is, hogy miután a kereskedelmi törvény 153. §-a alapján csak a részvény mindenkori birtokosa és az eredeti részvényjegyző felelős a részvény befizetéséért, - nem felelősek azért a részvénynek netán közben volt más birtokosai, kik időközben a részvényt tovább adták. Teljesen indokolatlan, hogy azok, a kik a társasággal szemben befizetési kötelezettségben állanak, ettől akként szabaduljanak, hogy részvényüket egyszerűen tovább átruházzák, esetleg egy teljesen vagyontalan személyre. A német kér. törv. 220. §-a világosan előírja, hogy a közbeeső részvénytulajdonosok is felelősek a befizetendő összegért és pedig akként, hogy mindig az utóbbi tulajdonostól kell követelni azt és csak fokozatosan lehet az előző tulajdonosok ellen fordulni, de a jogelőd fizetési kötelezettsége már akkor is fennáll, ha a jogutód a felszólítástól számított egy hónap alatt nem fizet. A külföldi törvényhozások csaknem valamennyien hatályosabban állapítják meg a részvénytőkéért való felelősséget, 276
