Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
21 ki kellene hatnia a tilalomnak jóhiszemű harmadik személyre is, minthogy ebben a körben a jóhiszemű jogszerzés védelme szabályképpen nincs elismerve (pl. valaki járadék-követelését gyermekére ruházza át az elidegenítés tilalmával terhelten, s a gyermek a követelést tovább engedményezi.) 3. A novella részletesen rendezi az uralkodó vagy a szolgáló telek felosztása esetére a vele kapcsolatos telki szolgalom sorsát (nov. 55—58. §§.),1 még pedig Terv.-ünk 691—692. §-ának hasonlóságára. Igen praktikus újítás ebben a körben, hogy, ha a szolgalom hasznok szedésével kapcsolatos (faizás, legeltetés): bármelyik szolgalmi jogosult2 a gyakorlásnak bírói rendezését kívánhatja, perenkívüli eljárás során, a perút kizárásával. Ha a szolgalom gyakorlása a szolgáló telek egy részére szorítkozik: a novella szerint a szolgáló telek felosztása esetében a szolgalom a telek többi, különvált része tekintetében megszűnik. Ez a rendezés, épúgv, mint Terv.-ünk 692. §-a, adott esetben sérelmes lehet. A felosztás a szolgalomra jogosult beleegyezése nélkül történik. Lehetséges már most, hogy a szolgalmat megelőzőleg más tehertétel terheli az ingatlant, s ennélfogva az ingatlan esetleg az előző jogosult által kért végrehajtás során a szolgalomra való tekintet nélkül elárve- reztetvén, a szolgalom a vételárból nyer pénzbeli kielégítést. Ilyen esetben nem közömbös az, hogy a szolgalomra jogosult az egész, eredetileg terhelt telekből, vagy annak csupán egy részéből kap-e fedezetet, ha joga eredettől egy kis telekrész használatára terjedt is. A novella indokolása (92. 1.), mely szerint a jelzálogi biztosítás nem tartozik lényegileg a telki szolgalom eredeti czéljához, e részben el nem fogadható. 4. A határok megújításának és kiigazításának kérdését már az optk. 850—853. §-ai is lehetőleg a perenkívüli eljárásra kívánták terelni; ezt a czélt azonban eltévesztették annyi1 Ezek értelmében az optk. 485. §. utolsó mondata és 847. §-a a novella életbelépte után a szolgalmakra többé nem alkalmazható. 2 Miért nem a szolgáló telek tulajdonosa is щ uralkodó telek felosztása esetében ? 21
