Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)

Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]

E mellett azonban bizonyos körben érezhetővé vált annak szüksége, hogy az elidegenítés és terhelés tilalma pusztán a tilalommal terhelt tulajdonos érdekében, mások váro- mányi joga hiányában is dologi hatálylyal legyen megalapítható, úgy hogy annak megszegése ne vonja maga után a tulajdon visszaszállását, hanem egyszerűen az elidegenítő ügylet semmis voltát, még pedig harmadik személyekkel szemban is. A novella (58—54. §.) ezt azokban az esetekben teszi lehetővé, midőn valaki valamely vagyontárgyat házastársára vagy gyermekére (örökbefogadott-, táp-gyermekére is) avagy ennek házastársára ruház át és egyúttal meg akarja akadályozni, hogy a vagyon idegenek kezére jusson. A korlátozás a forgalom szabadság érdekében legszemélyesebb jellegű teher: a terhelt halálával megszűnik, jogutódaira nem száll át.

A novella az ilyen korlátozást ingatlanokra nézve csak akkor tekinti dologi hatályúnak, ha a telekkönyvbe bejegyezték. Ennélfogva, ha a korlátozás nincs a telekkönyvbe bejegyezve, a harmadik rosszhiszeme sem akadálya a jogszerzésnek. Ezt nem ártana világosan kimondani. Arra nézve, vájjon ingók vagy jogok tekintetében van-e a korlátozásnak absolut hatálya : a javaslat nem világos. Az indokolás szerint nincs. De akkor e részben az egész rendelkezés felesleges, mert hiszen kötelmi hatálya az ily tilalomnak eddig is volt. Az indokolás szerint az elidegenítési tilalom ingók tekintetében absolut hatálylyal a jóhiszemű jogszerzők sérelme nélkül alig ruházható fel. De ezen könnyű segíteni; a tilalomellenes elidegenítés esetében a jóhiszemű jogszerző kétségtelenül ugyanabban a jogvédelemben részesülne, mint az, a ki jogát a nem-jogosulttól szerezte. Nézetem szerint a novellát, az indokolás ellenkező kijelentése daczára is, úgy kellene értelmezni, hogy a kérdéses tilalom ingókra nézve is absolut hatálylyal alapítható s meggátolja rosszhiszemű harmadik személy tilalomellenes jogszerzését. Jogok tekintetében persze

munkásházakról szóló 1907 : XLVI. t.-czikkünk az állami támogatással létesített munkásházakat törvényes elidegenítési és terhelési tilalom alá veti (7. §.).

20