Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
9 lanok és az idegen telken emelt épületek ügyleti elzálogosításának lehetősége, a melyet a novella (az optk. 451. §. kiegészítéséül) oly alakban enged meg, hogy az elzálogosításról felvett hitelesített okiratot a bíróságnál leteszik. «A letett okiratokba mindenki betekinthet.» Ezzel az egy mondattal gondolja azután a novella (az indokolás szerint) megoldottnak azt a kérdést is, hogy ez a letéteményezés harmadik személyek ellenében feltétlenül biztosítja a zálogjog fentartását és feltétlenül kizárja azt, hogy az így elzálogosított telek vagy épület jóhiszemű harmadik személy által zálogmentesen legyen megszerezhető. Ez a czél mindenesetre helyes, de azt hiszem, hogy a puszta nyilvánosság statuálása e tekintetben kissé bizonytalan alap és hogy ily alapvető fontosságú kérdést czélszerübb lenne a kétségek teljes elhárítására kifejezetten megoldani. Minthogy az ilyen ingatlanon a zálogjog az okirat letéte- ményezése időpontjában keletkezik: ebből egyúttal következik, hogy ugyanazon ingatlant terhelő több zálogjog rangsora is a letevés időpontja szerint alakul. Kivétel ez alól, hogy az egy napon letett több okiraton alapuló több zálogjog egyazon rangsort nyeri. v' 2. Az ügyletileg megalapított elidegenítési és terhelési tilalmat az osztrák jog csak igen kis körben ismeri el dolo- gilag hatályosnak (v. ö. Krainz1 I. k. 201. §.). Harmadik személylyel szemben az ilyen elidegenítési tilalom volta- képen csak akkor érvényesíthető, ha egyúttal a tulajdonnak bontó feltételhez kötését jelenti; ezt a joggyakorlat legalább az ingyenes ügyletekhez csatolt elidegenítési tilalmak tekintetében olykép tágítja, hogy az elidegenítési tilalmat modusnak tekinti, melynek megszegése minden esetben mint bontó feltétel hat. (709., 901. §.) Minden egyéb esetben az elidegenítési tilalomnak csak kötelmi hatálya van a felek közt és megszegése pusztán kártérítésre kötelez.'2 1 System d. österr. alig. Privatr. IV. kiadás, szerk. Ehrenzweig. 2 Hacsak külön jogszabály mást nem rendel. így pl. a munkáslakóházakról szóló 1902 júl. 8-ki törv. (B. G. Bl. 141.), melynek értelmében a szerződéses elidegenítési tilalom a lakóházat vevő munkás oltalmára a telekkönyvi bejegyzéssel dologi hatályúvá emelhető. A gazdasági 2* 19 19
