Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
18 hogy a tulajdonátruházás szándéka a felek között kétségtelenné tétessék. Valami különösebb gyakorlati jelentőséget azonban ennek a szabálynak nem lehet tulajdonítani, sőt harmadik személylyel szemben a corporalis traditió kellékének mellőzésével az átruházás még csak rejtettebbé válik, a min egyébként segít az, hogy a joggyakorlat az ingó jóhiszemű szerzőjének védelmére vonatkozó szabályokat (optk. 367. §.) a nem telekkönyvezett ingatlanokra is kiterjeszti. (Sammlung 6327.) Ugyanilyen módon, irat átadása útján ruházhatók át a novella szerint azok a házak és egyéb építmények, a melyek idegen telken ideiglenes czélra emeltettek. Ezeket a super- oedificatumokat a bírói gyakorlat, akár kötelmi akár dologi jogon emeltettek az idegen területen, ingó dolgoknak tekinti. Az idegen dologbeli jog alapján emelt építményekre nézve ezt a rendezést nem tartom valami nagyon szerencsésnek; mert e szerint megtörténhetik majd, hogy a telek tulajdonosával (a főtulajdonossal) szemben áll nemcsak a haszontulajdonos (a felépítményre jogosult), hanem e mellett esetleg még egy harmadik dologi jogosult, t. i. az, a kire a felépítményre jogosult az általa emelt házat átruházta. Zavarok állhatnak elő abból, ha külön lehet elidegeníteni, zálogjoggal terhelni magát az idegen dologbeli jogot és külön azután az annak alapján emelt épületet. Az ilyen építményeket legjobb — per analogiam — jogilag az idegen dologbeli jog alkotórészeiként kezelni, s míg az egyesítés tart, azzal együtt egy jogi egységnek tekinteni. — Másfelől igaz, hogy nemcsak, sőt nem is annyira a superficiarius jogon emelt házakra kell a novella emez intézkedésénél gondolni, mint inkább a kötelmi viszony alapján emelt házakra. Idegen telken való építkezés czéljára a superficies nem oly kedvelt intézmény, mint a hosszú lejáratú és megújított bérlet vagy haszonkölcsön; kivált korlátolt forgalmú ingatlanokon.* Az ilyen jogok nem lévén a forgalom önálló tárgyai, az említett bonyodalmaktól ily esetben nem is kell tartani. Sokkal fontosabb azonban a nem telekkönyvezett ingat* Pl. a bécsi «Praterhütten» (1. 1854 jan. 7-ki min. rend. K. G. Bl. 10.) 18
