Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
1. Érdekesek azok az újítások, a melyeket a novella a nem telekkönyvezett ingatlanok átruházása és elzálogosítása terén tervez (nov. 50—52. §§.). Eddigelé a nem telekkönyvezett ingatlanok — az ingók analógiájára — traditió útján voltak átruházhatók (Sammlung, 6213., 6346.); szerződési zálogjogot pedig a pactum anti- chreticum tilalma folytán (optk. 1372. §.) nem telekkönyvezett ingatlanon egyáltalán nem lehetett szerezni. (Sammlung 11,206.) A szerződési zálogjogot a végrehajtási foglalás alakjába kellett burkolni (Judikatenbuch 104., Sammlung 7529., v. ö. u. o. 494., 7534. szám), a mi azonban újabban azért ütközik nehézségbe, mert a végrehajtási zálogjogot időről-időre meg kell újítani, különben hatályát veszti (Executionsordnung 256. §.). A novella már most (az optk. 431. §. kiegészítéséül) megszünteti a nem telekkönyvezett ingatlanon a puszta traditió általi tulajdonszerzést, hanem e helyett a tulajdonátruházás czéljára megköveteli, hogy a tulajdonos a szerző félnek két tanú előtt a tulajdon átruházását magában foglaló okiratot (alakszerűség a novella 132. §-a szerint, 1. alább У. 6.) adjon át, a mely az átruházásnak érvényes jogalapját tartalmazza. A causa kívánalmát a novella tagadhatatlan ügyességgel olykép fejezi ki, hogy semmi módon nem prsejudikál annak a controversiának, a mely az osztrák jogban a telekkönyvi jogszerzés terén ma is megoldatlan: hogy t. i. milyen hatály - lyal kívántatik meg a causa a telekkönyvi tulaj dón átruházáshoz? Puszta alaki kelléke-e a bejegyzésre alkalmas okiratnak, vagy pedig a jogczímben való egyetértés a dologi megegyezés anyagi érvényességéhez is szükséges-e és az utóbbi esetben ismét elégséges-e a causa megjelölése avagy valóságos, érvényes megléte is megkivántatik ? A novella szövegezése a nem telekkönyvezett ingatlan átruházása tekintetében mind ezt a lehetőséget nyitva hagyja; ez a homály, mely más esetben hiba volna: itt egyenesen erény, mert nem lehet feladata a novellának, hogy egy mellékes intézkedésével elébe vágjon az anyagi telekkönyvi jog egyik vitás alaptételének. Az indokolás ezt az újítást azért mondja szükségesnek, 284 2 17
