Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
62 foglalkoznak és néha a ravaszság Himalájáját állítják elénk, miért élvezzenek mintegy pour le merite megkönnyítéseket, miért ne lehetne őket is úgy sújtani, mint az ósdi, elmaradt egyszerű pénzuzsorást? További következetlenség a szigorító intézkedésekkel szemben, hogy a javaslat a kereskedelmi ügyletekre, ha azokkal a vagyoni előny bejegyzett kereskedő terhére köttetik ki, kivételt statuál. Ezzel a vagyonilag gyenge kiskereskedőt odadobja a hitelező prédájául, noha általában adóst védő ten- dentiát hangoztat. De ezenfelül azt fogja eredményezni, hogy míg a magánember ezentúl pénzdrágaság idején nagyobb intézetnél nem nyer hitelt, mert mindenféle költséggel együtt (11. §.) tőle 8%-nál több nem szedhető, addig a kis vidéki zugintézetet a nagy bankok akár 30% erejéig is megsarczol- hatják. Mindazonáltal természetes, hogy a magánember mégis pénzhez fog jutni, csakhogy az a zavarosban halászó kis szövetkezet vagy részvénytársaság megfizetteti vele az önmaga által is lerótt 30%-ot, még pedig oly álutakon, melyeket a jelen javaslat majd utol nem ér. A javaslat 6. §-a (magánjogi semmiség) bő méltatásra talált. Ezért csak röviden annyit bátorkodom megjegyezni, hogy ha semmiségről egyáltalán lehet szó, úgy ez csak a 2. §. 3. pontjában említett és a tulajdonképeni uzsorát palástoló ügyletekre vonatkozhatnék; egyebekben azonban kifogásolható a német-magyar törvényhozás eljárása, mely meg- állapítj a, hogy az erkölcstelen ügylet semmis: az uzsora erkölcstelen, tehát semmis. Úgy tesznek, mint a sanda mészáros, ki a tőkére néz, de melléje üt. Az erkölcsi magaslatról nem látják meg, hogy a gazdaságilag gyengébb fél, kinek nem erkölcsre, hanem pénzre van szüksége, e megtorlás által többet veszít, mint a kiuzsorázás folytán. Mit tegyen az az adós, ki becsületbeli tartozás vagy munkabér fizetés teljesítése végett uzsoráshoz fordul, ha -— az uzsora hivatalból üldöztetvén — az ügylet semmisnek mondatik ki és a továbbadott, kifizetett, vagy befektetett kölcsön a bírói intézkedéshez képest visszaadandó? Hisz ily eljárás mellett az adós, a gazdaságilag gyönge, tönkre fog az erkölcs nevében menni, az uzsorás pedig a büntetés kiállása után folytathatja a mes134
