Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
60 kaszában «hitelnyújtás» helyére beteszem az ő aequivalensét, akkor a szöveg a következő lesz: «valamely szolgáltatás előlegezése és általában bármely szolgáltatásának előlegezése», legezése és általában bármely szolgáltatásának előlegezése», kétszer ugyanaz. Teljesen elegendő lett volna e szerint a törvény tévesen értelmezett s eddig csak pénzre vonatkoztatott hitelnyújtás kifejezése helyett, annak elhagyása mellett, egyszerűen ellenértékét, magyarázatát beirni: «valamely szolgáltatás előlegezése» és mellőzni a zavaró ismétlést. Ha egy szóval tovább megyünk ismét megbotlunk: »előlegezés fejében» mondja a javaslat s az indokolás hozzáteszi, hogy ez annyit jelent, hogy «a hitelnyújtó fél saját szolgáltatását előlegezi, azaz előbb teljesíti, mint a másik fél saját viszontszolgáltatását.» E szerint a javaslat szigorú pillantásai elől könnyen meghúzza magát az a hitelező, ki először adat magának, mondjuk 1000 korona esetleges megszerzéséért 100 korona provisiót és aztán, ha megszerezte az ezer koronát, a kölcsön létrejövételekor 8% kamatot köt ki, összesen 18%-ot. Baj nem érheti, mert hiszen nem ő, a hitelnyújtó, hanem a kiuzsorázott fél előlegezett 10o/o-ot. Ezzel az eredménynyel szemben azt mondja a részletes indokolás, hogy: «fejében . . . nem azt jelenti, hogy az uzsorás előnynek a szerződés alkotó elemét képező ellenszolgáltatásban kell állania. Bármily tág is a kapcsolat a hitelező szolgáltatása és az uzsorás előny kötelezése vagy nyújtása közt, az uzsora megállapítható lesz, ha annak egyéb kritériumai is fennforognak. A biró tág teret nyer ezzel az esetek méltatásában s az érintett kapcsolat megállapítása nem lesz kizárva oly esetekben sem, midőn az uzsorás előnyök, vagy ezeknek az a része, mely az ellenszolgáltatást aránytalanná teszi, a hitelügylet . . . keretén kívül, esetleg ezt megelőzőleg külön czí- men köteleztetett, vagy adatott». Az indokolás eme szavai magyarázat helyett inkább megczáfolják a javaslat ama tételét, hogy uzsora csak akkor forog fenn, ha az aránytalan vagyoni előny kikötése a hitelnyújtó és nem a hitelvevő szolgáltatásának előlegezése fejében történik. Yilágos, hogy a javaslat oly eseteket is akar sújtani, melyeket tényleg jelen szövegezésében utói nem ért. 132
