Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
40 kezetes, különösen kidomborodik a mi Ptkv-ünk tervezetében. Annak 956. §-a kimondja, hogy semmis minden ügylet, a melynek tartalma a jó erkölcsökbe ütközik; aztán jő a 957. §., a mely különösen az uzsorás ügyletet is semmisnek mondja ki. Vagyis — ez még jobban kitűnik az indokolásból — a jó erkölcsökbe való ütközés fogalmát a tervezet tulajdonképen akkor látja fenforogni, ha annak tartalma már magában véve contra bonos mores. Az uzsorás ügyletek tekintetében ez alig volna állítható. Hiszen a Ptkv. tervezetének idézett helye szerint az uzsorás ügyletnél nem is lehet arról szó, hogy tartalma objektíve a jó erkölcsökbe ütköző; hiszen a szolgáltatásnak és az ellenszolgáltatásnak aránytalansága magában véve egyáltalában sem nem tilalmas, sem a jó erkölcsökbe ütközőnek nem tekinthető. Hanem igenis annak ténykedése, a ki bizonyos körülmények között, kieszközöl a maga javára bizonyos előnyöket, annak cselekvése ütközik jó erkölcsökbe. Ismeretes, hogy a német Ptkvbe ezen 138. §. 2,-ik bekezdése csak a birodalmi gyűlés bizottsága tárgyalásai során került be, nagyrészt politikai okokból és politikai háttérrel. Ismeretes az is, hogy a német Ptkv. magyarázóinál s rendszeres irodalmában ezen odafűzés ma is meglehetős zavart okoz. Vannak olyanok, a kik megtartják a jó erkölcsökbe ütközés fogalmának azt a megállapítását, a mely hagyományos, persze kisebb-nagyobb ingadozással és ebből folyólag azután külön s a törvény által tiltott ügyletfajnak tekintik az uzsorás ügyletet, viszont mások kiindulva az uzsorás ügyletből, más fogalmat akarnak adni a jó erkölcsökbe ütközésnek, mint a minőt a törvény neki tulajdonít. A nélkül, hogy ezen vita részleteibe belemennék, csak arra vagyok bátor utalni, hogy igen veszedelmes lejtőre jutunk, ha abból indulunk ki, hogy minden ténykedés, a mely egyik vagy másik szempontból erkölcstelen, azon ügyletet, a melyre vonatkozik és a melylyel kapcsolatban felmerül, máris a jó erkölcsökbe ütközőnek bélyegezhetné és a törvény különös intézkedése nélkül maga után vonná az ügylet semmisségét. Ez esetben nagyon sok intézkedés volna felesleges, csakhogy a jogbiztonság is teljesen elenyészne. Az uzsorás m
