Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
41 ügylet tényálladékát a törvényhozásnak kell megállapítani, és pedig akként, hogy az uzsorás ügylet jogi következménye, illetve a jogi következmények hiánya, az érvénytelenség csak azon esetekben állhat be, a melyekre azt a törvényhozó szükségesnek tartotta kimondani. E szempontból még a 6. § ban foglalt meghatározást sem tehetem magamévá. Mint ezt Schwarz Gusztáv ő méltósága kifejtette, — az értelmi gyengeség fogalmának bevitele itt rendkívüli zavarra adhat alkalmat. A tapasztalatlanság, könnyelműség, szorult helyzet máris olyan meghatározások, a melyek objektiv megállapításával konkrét esetben a bíróságnak elég dolga lesz. Az értelmi gyengeség fogalmát el- határolhatónak egyáltalában nem tudom tartani. Nem akarok triviális példákat felhozni, de arra mindenesetre utalnom kell, hogy ott, a hol a gyengeelméjűségnek az a törvényes meghatározása, hogy valaki ügyeit ellátni nem képes, vagyis nincs meg benne az a szellemi erő, hogy ügyeit akként tudja ellátni, mint azt a foglalkozási körebeli emberek általában ellátni szokták — és ennek már meg vannak a jogban súlyos következményei — az értelmi gyengeség külön kiemelése még ezen kívül szükségképen arra vezetheti a bírót, hogy vagy az értelmi gyengeséget nagyon szigorúan magyarázva azt fenforgónak sohasem fogja találni, vagy olyan ügyletektől fogja elvonni a biztos jogi bázist, a mely ügyletek érvényeseknek minősítendők. Ezzel kapcsolatban természetesnek tartom, hogy a «feltűnően aránytalan» meghatározásra a tervezet 6. §-nál igenis nagy súlyt fektetek. Azt hiszem, hogy ha igaz is az, hogy az aránytalanság maga már sokat mond ugyanúgy, mint a «szembeötlően aránytalan» kifejezés, a mely eddigi törvényünkben foglaltatik szintén igen jellemző, de a «feltűnő aránytalanság»-nak, a «feltűnő» jelzőnek kiemelése a törvény szövegében rendkívül fontos azért, hogy a bírói gyakorlat és alkalmazás szempontjából tisztázva legyen, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás egyenlőtlensége magában véve az ügylet érvényét nem érintheti, még ha az egyéb szubjektív momentumok fenforognak is, és hogy arra csak olyan aránytalanság szolgálhat alapul, a mely az eset körülményeinek figyelembevételével első pillaиз
