Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Reichard Zsigmond: Az uzsora-törvényjavaslatról [285., 1908]
38 Hogy a perelhetés maximumának megállapítása a míg egy* felől a reális forgalmat gátolja, olyan akadályokat gördít útjába, a melyeket leküzdeni néha lehetetlen, úgy másfelől igazi visszaéléseket gátolni képes nem volt. Sőt tovább megyek : ismeretes, hogy az 1877: VIII. tczikk intézkedései értelme tekintetében a bírói gyakorlat igen sok kérdésben még ma sem tudott megállapodni. Ezen tervezettel kapcsolatban is történt erre utalás; épen az előadó úr volt szives olyan indítványra utalni, a mely arra vonatkozott, hogy ott, a hol a tervezet a 8%-ot említi, e helyett alternative bevétessék az, hogy 8%, illetőleg a mindenkori bankkamatlábat meghaladó 4%. Én a 8%-os szabályt szintén ki nem elégítőnek tartom, de nem annyira az uzsoratörvény keretében, mint inkább az 1877 : VIII. tczikk keretében. Mert magában véve az, hogy uzsoratörvényünk kimondta, hogy a 8%-ot meg nem haladó kamat vétele uzsorát nem állapít meg, aránylag nagyon ártatlan intézkedés. Hiszen az a feltűnő aránytalanság, továbbá a mit az 1883: XXV. tczikk alternatív ismertető jelként kimond: az anyagi romlás előidézése, illetőleg fokozása a 8%-ot meg nem haladó kamat következménye alig lehet. És alig képzelhető, hogy aránytalanságot lássunk fenforogni akkor, legalább a mi 1877. óta fennállott és ma is fennálló kamatviszonyaink mellett, ha 8%-ot meg nem haladó kamat köttetett ki. Ennélfogva magában véve ezen szakasz olyan módosításának, mint a minő javaslatba hozatott, nem tulajdonítok nagy súlyt, ellenkezőleg azt hiszem: hogy az 1877 : VIII. intézkedéseinek megszüntetésére van szükségünk. Hiszen az, hogy a 8%-ot meg nem haladó kamat nem perelhető, telekkönyvi bejegyzéssel nem biztosítható, közjegyzői okiratba nem foglalható stb., még addig sem akadályozta meg, hogy 8%-nál magasabb kamat tényleg beszedessék, ellenben igenis lehetővé tette és előidézte, sőt fokozta azt, hogy olyan gazdasági egyedek, a kik tisztességes feltételek mellett kívántak volna hitelt nyújtani, épen a nem perelhetőségre való tekintettel, az adott esetben vagy egyáltalában nem nyújtották azt, vagy olyan formákban, a melyekre a törvény intézkedései nem voltak alkalmazhatók. Különösen kitűnt ez a no
