Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
10 ötödik keréknek bizonyult. Facultative azonban megmarad a nő mellé rendelhető férfi-társgyámság intézménye, sőt obligatorie is, ha az atya végrendeletben kivanta (nov. 15. §., az optk. 211. §. helyébe), a mint hogy általában meghagyja a novella az atya végrendeleti gyámrendelésének túlsúlyát, a melylyel szemben Terv.-ünk az anya javára paritást teremt. (Terv. 363. §.) 3. Az optk. (142. §.) bizonyos brutalitással biztosítja a házasság felbontásánál az atya előjogát a gyermekek elhelyezése tekintetében : a fiuk negyedik évükön, a leányok hetedik évükön túl az atyánál maradnak, hacsak különös okok nem szólnak ellene. Gyámi törvényünk tudvalévőén nem szerint ítélte oda a hét éven felüli gyermekeket a két szülőnek; mig a házassági törvény a hét éven felüli gyermeket (a német ptk-vel egyezően) első sorban a felbontásban vétlen szülőnél hagyja, tehát a gyermekek elhelyezése kérdésébe belevonja a szülőknek a házasság felbontása körüli vétkességét. Ezt a rendezést tartja meg Terv.-ünk is (278. §.), nézetem szerint helytelenül, mert a házasság felbontásában való vétkesség gyakran semmi összefüggésben sincs a gyermekekhez való viszonynyal. A novella (19. §., az optk. 142. §. helyébe) elveti mindezeket a megkülönböztetéseket és teljesen szabad kezet ad a bírónak, hogy a szülők személyiségének figyelembevételével kizárólag a gyermek érdeke szerint határozzon. Ez szép elv, de viszont még mindig nagyon kevés védelmet nyújt az anyának, a kinek részére legalább az iskolaköteles koron alul lévő gyermekek gondozását feltétlenül biztosítani kellene, hacsak valami rendkívüli körülmény ezt a gyermek érdekében ki nem zárja. 4. Atörvény felen gyermekek helyzetén a novella (19—27.§§.) a nélkül, hogy radikális újításokba bocsátkoznék, néhány praktikus rendelkezéssel nagyot lendít. A közigazgatást és a peren kívüli eljárást is az anyagi jog segítségére hívja a végből, hogy a törvénytelen gyermek legalább azt a tartást könnyen és biztosan megkapja, a melyet a mai jogrendszer nyújt neki. Az anyakönyvvezető minden törvénytelen születésről köteles értesíteni a járásbíróságot; ez haladéktalanul gyámot rendel a gyermeknek és hivatalból ügyel arra, hogy 10
