Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 37. kötet (284-291. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 37. (Budapest, 1908)
Szladits Károly: Az osztrák polgári törvénykönyv novella-javaslatáról [284., 1908]
9 alkalmasabbak a gyámság vitelére. A novella álláspontja e tekintetben azonos a Terv.-ével, valamint arra nézve is, hogy a női nem általában mentességi ok a gyámság-gondnokság alól (Terv. 379. §. kivéve az anyát és a nov. szerint a nagyanyát is) és hogy a férjes nő a gyámságot vagy gondnokságot csak férje visszavonható beleegyezésével vállalhatja (Terv. 371., 447. §.), a mi, bár a nő korlátozása, de a férj mai családjogi helyzetének, mely szerint a családi körben övé az eldöntő szó, logikus következménye. Az osztrák novella azonban hathatósan védi a nő e körbeli szabadságát a férj visszaélései ellen. Mindenekelőtt szélesebb a kivételek köre, a melyek esetében a férjes nő férjétől függetlenül vállalhat gyámságot: nemcsak akkor, ha a férj a gyámolandó gyermek atyja (Terv. 371. §.), valamint ha a nő a gyermek anyja (a mi a Terv. szerint is magától értetődő, mert az anya nem gyámi, hanem szülői jogon ipso jure törvényes képviselője gyermekének), hanem akkor is, ha a férj elmebetegség czimén gondnokság' alatt áll, vagy ha a házasfelek ágytól és asztaltól el vannak választva. A férji engedély megtagadása vagy visszavonása ellen továbbá a nő a novella szerint a bíróhoz fordulhat, a ki a nőt a gyámság vitelére a férj akarata ellenére is felhatalmazhatja, ha az a férj jogait (a mi alatt nyilván a közös gyermekek érdekeit is kell érteni) nem veszélyezteti. A férjnek ez a hatalma tehát a novella szerint nem önkényes, hanem ex sequo et bono gyakorlandó, a mi mindenesetre — in thesi legalább — nagy haladás a nő jogi függetlenítése terén. A gyámbiróság a gyámul rendelt nőt gyámi tisztétől akár kérelmére, akár hivatalból felmentheti, ha férjhez megy (= Terv. 447. §.). A novellának e rendelkezése szerint (az opt. 255. §-ának megfelelően, melynek az helyébe lép) az özvegy anyát is fel lehet menteni a gyámságtól, ha újra férjhez megy, a mi (az optk. 218. §-ában foglalt enyhítés mellett is) indokolatlan bizalmatlanság az anyával szemben. (Terv.-ünk sokkal humánusabb : az anya ilyenkor csak szülői haszonélvezetét veszti el, 335. §.) Az anyai gyámvitel szabadságát biztosítja a novella, midőn az anya mellé kötelezően rendelt társgyámságot (optk. 211. §.) megszünteti, a mely a gyakorlatban igazán csak 9
