Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Lengyel Aurél: A Magyar Jogászegylet Büntetőjogi Bizottságának tanácskozásai a büntető-novella tárgyában. IV. füzet [279., 1907]
'ib a bíróságot a) a fiatalkorúnak törvényes képviselője, hozzátartozója vagy más alkalmas egyén által gyakorlandó házi felügyelet alá utalására: b) intézkedésre az iránt, hogy a fiatalkorú házi vagy iskolai fenyítést kapjon, vagy <j a fiatalkorú javítónevelésének elrendelésére (1(1. §.). Lényegében a gyermekkorú •— a tizenkettedik évet meg nem haladott —- törvényszegőkkel szemben is ezek a rendszabályok vehetők foganatba, de: a) javítónevelés helyett gyermekmenhelybe szállítandó az illető egyén s annak javítónevelésben való részesítése iránt a gyámhatóság intézkedik, saját hatáskörében, az erre nézve irányadó szabályok szerint és b) az említett rendelkezések nenjcsak a bíróság, hanem bármelyik hatóság által foganatba vehetők, a melyik elé a gyermek került, s a melyik a hatósági beavatkozás szükségéről tudomást szerzett (15. §.). A dolog természetéből folyik, hogy az enyhébb intézkedéseknek csupán az esetben lehet helye, ha nem a régi környezet hatott közre a törvényszegés elkövetésére; különben a hatósági intézkedés épen az addigi környezetből való eltávolításra kell hogy irányuljon, Feltétlenül szükséges azonban, hogy a törvény szankciót írjon elő a tekintetben, mi éri azt a törvényes képviselőt stb., a ki a hatósági rendelkezésnek meg nem felel, s mi történjék ily esetben a fiatalkorúval, vájjon jelesül bevárandó-e ilyenkor az újabb törvényszegés alkalmából való hatósági intézkedés ? Ily szankció hiányában a határozmány csak félrendszabály. A gyermekvédelem terén a hatóságok jogköre egyátalán szélesebbre terjesztendő ki. Az igaz, hogy a büntetőjogi reform keretében e kiterjesztés csak részleges lehet, annak azonban nem lehet akadálya, hogy a gyermekvédelem szervezete egy külön szerves patronage-törvénnyel kiépíttessék, s hogy ez a törvény a novellával hindim lépjen életbe. Míg nem ismerjük a kontemplált «iskolai hatóság»-ot, s a gyámhatósági jogkörnek tervbe vett újabbi szabályozását és míg nem tudjuk, hogy az erkölcsileg éretlennek talált fiatalkorú törvény- szegők «javítóneveltetése» alatt mi értendő: addig a blankett- törvény jelentősége alig is értékelhető. 75
