Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)

Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]

15

hogy csupán az üzemszerű használat és forgalombahozatal stb. büntetendő.

Vagy tegyük fel azon egyszerű esetet, hogy valaki külföldről küldözgeti másnak javára szabadalmazott szivarka- töltögető készülékeit vagy más olyan czikkeit, a melyek házi használatra vannak szánva. Eláraszthatja velők az egész országot, de semmit sem lehet ellene tenni, mert a fogyasztók ellen nincs helye eljárásnak, minthogy a magánhasználat nem tekinthető üzemszerű használatnak; a külföldön elkövetett kibágási bűncselekmény miatt pedig akkor sem lehet fellépni, ha maga jelentkezik az illető a rendőrségnél. A külföldön elkövetett kihágás ugyanis nem büntethető és ilyen esetben eljárásnak sincs helye.

De vannak itt további eljárási nehézségek is. Itt van a házkutatás kérdése. Igen sok eset fordult elő praxisomban is, a melyekben a bíróság elrendelte a lefoglalást; megjelent a megkeresett rendőrség vagy a bíróság részéről kiküldött közeg és kérte, hogy adja elő az illető gyanúsított a lefoglalandó tárgyakat. Ha ez állítólag nem tud róluk, vagy megtagadja a kiadást: akkor eredménytelenül távozik a hivatalos közeg, nem nyúl hozzá semmihez, mert házkutatásnak nincs helye kibágási ügyben.

Mindezeket figyelembe, véve, vegyük tekintetbe azt az ingadozást is, a mely előáll akkor, a midőn az ország összes bíróságai tájékozatlanul állanak és úgyszólván elméleti kézi könyvük sincs, a melyből meríthetnének, mert az egyetlen könyv, a melyet dr. Kosa Zsigmond szab. biró egy évtized előtt írt, ha jól tudom, elfogyott a kiadónál. Teljes joggal állítható tehát, hogy tájékozatlanul állanak e jogmateriával szemben az ország összes bíróságai.

De nem is lehetnek hivatva a tulajdonképen alsófokú bíróságok arra, hogy az ország egész judicaturáját irányítsák ilyen nagyfontosságú ügyekben. És ezért actualis most, a midőn az igazságügyminiszter úr egy törvényjavaslatot hozott nyilvánosságra, a mely azt tervezi, hogy a semmiségi panasz tekintetében bizonyos reformokat létesít, t. i. annak hatásköri részét módosítja; most, a midőn a semmiségi panasznak kérdését amúgy is érinti az a csak nagy nehezen megmoz35