Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
14 Vannak olyan határozatok, a melyekben például kimondják azt, hogy egy bizonyos fajtája a védjegyeknek, az ábráknak, egyáltalában nem képezheti oltalom tárgyát, holott a törvény ilyen kivételt egyáltalában nem ismer. Volt eset olyan jogerős határozatra, a melyben megtagadta a törvényszék az előzetes lefoglalást, — daczára annak, hogy a Bpts azt nem zárja ki kihágás esetében — azt mondták, hogy mert házkutatás nélkül amúgy sem volna sikere stb., ennek pedig nincs helye kihágás esetében. Ehhez járul még az, hogy már a kihágási minősítéssel súlyos elnézés követtetett el. A törvényhozás ugyanis, a mely a horvát szempontoknak engedve, elfogadta a kihágási minősítést, nem gondolt arra, hogy miféle távolabbi kihatással fog ez járni, úgy anyagi jogi, mint eljárási jogi tekintetben. Valósággal megbénítja sok esetben a vád helyzetét ez a minősítés; hogy ne mondjak egyebet, még a büntethetőséget magát is kizárja olyan flagráns jogsértések eseteiben, a melyekben nem lehetett intentiója a törvényhozásnak, hogy a jogorvoslat lehetősége kizárassék. Vegyünk például egy igen praktikus esetet: egy utazó körüljárja a várost amerikai írógépekkel, a melyek itt valakinek szabadalmába ütköznek; vagy körüljárja a várost egy egyszerűbb ember, — sokszor lehet ezzel a speciessel találkozni, — a ki hamisított vignettával ellátott cognaccal, pezsgővel stbvel házal, azt mondván, hogy ő azt az udvari szakácstól kapta vad fejében, vagy más effélét állít. Bárminő kiterjedést nyerjen is ez az abusus, a sértettnek nem lehet ellene kezdeményező lépést tenni. Az a hatóság, a melynél a sértett fél a feljelentést megteszi, a ki szabadalmi vagy védjegyjogaiban sértve érzi magát, kénytelen a limine elutasítani az ügyet, azt mondván, hogy nem tehetek semmit, mert kihágási ügyben ismeretlen tettes ellen még a nyomozás sem rendelhető el. Megjegyzem, hogy bár a jogsérelem teljessége világos, azoknál sem lehet sem lefoglalást eszközölni, sem egyéb büntetőjogi intézkedéseket tenni, a kik megszerzik azon írógépet, vagy azokat a hamisított cognac- és egyéb palaczkokat, mert ők, mint magánfogyasztók, nem esnek a törvény azon rendelkezései alá, a melyek a szabadalomtulajdonosnak, illetőleg a védjegyjogosultnak kizárólagossági jogkörét körülírják, mint34
