Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
világon — az egy magyar törvényt kivéve, a melynek szintén nem intentiója, mint az előzményekből látszik, ez az eredmény, — a mely ne vinné a legfelsőbb fokig a felebb- viteli hatáskört ezen ügyekben. A tényleges helyzet azonban ez és a tényleges helyzet következményei elszomoritók. Elszomorítók azért, mert az ország 64 törvényszéke egyáltalában nem kaphat irányítást semmiféle úton-módon. A jogegység érdekében kínálkozó perorvoslat ugyan helyet foghat és annak gyakorlatias érvényesülési módja iránt történtek is már intézkedések a most már ébredező érdekeltség részéről. Legutóbb intézkedés is történt az igazságügyminiszter részéről az iránt, hogy az ország minden részéből hivatalból terjesztessenek fel egy-egy kiadványban az összes védjegybitorlási és szabadalom- bitorlási ügyekben hozott jogerős határozatok — a kereskedelmi miniszterhez az egyik ügycsoportban, a másikban a szabadalmi hivatalhoz — azzal a czélzattal, hogy ezen hatóságok (illetve más, az érdekképviseletre hivatott tényező: egy egyesület, a mely kezdeményezte ezen intézkedést) megtehessék az előterjesztést a koronaügyészségnél az iránt, hogy a jogegység érdekében perorvoslat alkalmaztassák. Ez azonban tudvalevőleg igen hosszadalmas út és a felek érdekeit egyáltalában nem elégítheti ki azért, mert a concréte elbírált ügyre további kihatással nincs, legfeljebb felmentésnek a 264. §. alapján, vagy pedig enyhítésnek van helye. (442. §.) Hogy miféle eredményekre vezetett ez az állapot, t. teljesülés, azt talán nem érdektelen egy pár példával illustrálni. Hiszen elég arra utalni, hogy a vidéki bíróságok, a hol bitor- lási eset egy biró életében nagyon ritkán fordul elő, teljesen tájékozatlanul állanak a jogmateriával szemben; még azt sem tudják, hogy a törvénykönyv melyik helyén keressék az idevágó jogszabályokat; sőt találkoztam esettel, a midőn a biró, a ki azután megfelelő fáradságot vett magának, az első intrá- dára nem tudta a különbséget a szabadalom és a védjegy közt! Yan határozat, a melyben a külföldi szabadalomtulajdonos belföldi képviselőjének például vádképviseleti jogát megtagadja másodfokon és jogerősen a törvényszék, annak a képviselőnek, a kinek nevezése nélkül nem is gyakorolhatók a szabadalmi törvény értelmében a szabadalomból folyó jogok. 33 13
