Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
11 semmiségi panasz kizárásával, mert kihágási ügyben az 556. §. szerint egyáltalában nincsen helye semmiségi panasznak. Az ezt követő említett harmadik czikk azután úgy vélekedik, hogy első sorban közjogi szempontból nem derogálhatna a külön törvényeknek a Bpts még akkor sem, ha meg lett volna a szándék és pedig azért nem, mert a Bpts-t az u. n. szükebb magyar törvényhozás alkotta, holott a védjegynovella és a szabadalmi törvény, nem is szólva arról, hogy Ausztriával egyetértőleg alkottatott, egyenesen a horvát képviselet közreműködésével létesült, tehát csak annak közreműködésével változtatható meg. Ezzel szemben ugyan ellen lehetne vetni azt, hogy a szükebb értelemben vett Magyarország területére igenis kiterjedhet a Bpts-nak ilyen hatálya is, noha a szükebb magyar törvényhozás által alkottatott, azonban nem tehető fel, hogy külön kifejezett intézkedés nélkül az lett volna a törvény- hozás intentiója, hogy megváltozzék a magyar korona területének egy részében az egész területre nézve imént megalkotott védjegy- és szabadalmi törvénynek ide vonatkozó nagyfontosságú rendelkezése. Igaz ugyan, hogy ezen érvekhez szó fér, mert nem a törvényhozó intentiója, hanem a törvény szava irányadó, azonban az kétségtelennek látszik, hogy ha egyáltalán meg van Bpts-nak az a hatása, hogy derogál, akkor ez a hatása az egész vonalon megvan és akkor törvénytelen az a gyakorlat, a mely pedig általános most már hatodik éve és a melyet a curia is legalizált, ha nem is a jogegység érdekében hozott direkt határozattal, de a konkrét esetek egész sorozatában hozott, a semmiségi panaszokat visszautasító határozataival. Az a gyakorlat tehát nem tekinthető logikusnak, a mely az eljárás tekintetében azon különleges intézkedéseket, a melyeket a védjegynovella és a szabadalmi törvény meghozott, respektálja, ellenben a hatáskör tekintetében nem respektálja. A mennyiben pedig nincs derogatorius hatály, akkor a harmadik czikk felfogása szerint az a hatásköri kérdés nem volna úgy interpretálható, a mint azt Baumgarten koronaügyesz-helyettes urnák első sorban említett czikke vallja, hogy t. i. a hatáskör megmarad a táblánál és a curiánál a fellebbvitel során, hanem csak úgy volna értelmezhető, hogy az az utalás, a mely az 1883. YI. t.-czikk 7-ik §-ára történik» 31
