Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
IO mítási művelettől nem függ, hanem világos és kézenfekvő, engedi ezt meg. És így tovább, egész sorozata van itt a teljesen ellenkező intézkedéseknek. Legfontosabb azonban mindezek között az a kérdés, hogy a hatáskör tekintetében elfoglalt álláspont, a melyet t. i. a szabadalmi- és a védjegytörvény elfoglal, miképen módosul, vagy módosul-e egyáltalában a Bpts folytán? A szabadalmi törvény 55. és a védjegynovella 10. §-a, a mint már említettem, azt mondja, hogy az általános bűnvádi eljárás szabályai alkalmazandók az itt foglalt kivételekkel és az 1883 : VI. t.-cz. 7. §-a, a mely a felebbvitelt szabályozza, itt nem alkalmazandó. Ez tulajdonképen a legfontosabb és ez volt a legvitásabb kérdés. Baumgartennek erre nézve már most az a vélekedése, hogy vagy egészen derogál a Bpts az említett speciális törvényeknek és akkor sem az eljárási, sem a hatásköri szabályok nem állhatnak fenn vagy egyáltalán nem. A gyakorlat pedig nem választotta ezt az utat, mert látta, hogy lehetetlen meglennie azon különleges intézkedések nélkül, a melyeket a szabadalmi- és védjegytörvény statuál, ellenben a hatásköri kérdésben igenis derogatorius hatást tulajdonít a perrendnek; már pedig ha a Bpts egyáltalában nem derogálhat a külön törvényeknek, akkor a hatáskör is a régi marad, t. i. a járásbíróságtól a táblához és a táblától a curiához. A Szegheő-féle czikk ezzel ellentétes álláspontra helyezkedik, de csak részben. Concedálja azt is, hogy külön törvényekről van szó, melyeket a törvényhozó nem akart hatályon kívül helyezni és következteti ezt abból is, hogy az életbeléptetési törvény 7. §-a a felsorolt és különösen kiemelt törvények sorában ezen jelentékeny törvényeket nem hozza fel. Azonban a czikkiró ennek a megfontolásnak nem vonja le minden irányban a következményeit, mert azt mondja, hogy ez csak az eljárást befolyásolhatja, de semmiesetre sem a hatáskört, mert hiszen nem lehet feltételezni, hogy a Bpts a mely codifikálta a jogot ezen az egész téren, helyet akarna engedni egy egészen különleges instantia-sorozatnak, a nélkül, hogy erről kifejezetten említést tenne. Ezért elfogadja azt az álláspontot, hogy második fokon a törvényszék dönt és pedig 30
