Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
7 hogy bár ezen cselekményeket kihágásnak minősíti és bár alkalmazandóknak mondja ki azokat az általános szabályokat, a melyeket a bíróság a kihágási ügyekben követ, — kivételével azon különös rendelkezéseknek, a melyeket a szabadalmi törvény és a védjegynovella tartalmaz — mégis azt a kivételt statuálja, hogy az akkor érvényben volt Bpts-nak felebbviteli rendszerét szabályozó 1883: VL t.-czikk 7. §-a ezen ügyekben ne alkalmaztassák, illetve, hogy a felebbvitel minden korlátja essék el ezen a téren. Böviden szólva, tehát a védjegybitorlás és a szabadalombitorlás kihágás ugyan, azonban a felebbvitel a járásbíróságtól a táblához s a táblától a curiához megy ez ügyekben. Ez történt 1895 májusa — tehát a Bpts benyújtása — után. Csak miután törvényerőre emelkedett ezen két törvény, kezdődött meg a Bpts-nak törvényhozási előkészítése a bizottságokban s a plénumban és emelkedett azután törvényerőre úgy az 1896:XXXI1I. t.-czikkbe foglalt Bpts, mintáz 1897 : XXXIV. t.-czikkbe foglalt életbeléptetési törvény. Azonban — és ez az, a mire legelső szavaimban rámutattam -— nem akadt egy tényező sem, a mely figyelmeztetett volna arra, hogy hiszen a mióta a Bpts. javaslata beterjesztetett, változás állott elő a büntetendő cselekmények státusában; bevontuk a szabadalombitorlást ide, a mi eddig nem volt itt; a védjegybitorlás vétségét pedig kihágássá tettük. így persze az a Bpts, a mely ezen eseményeknek előre nem látása alapján szövegeztetett meg, e részben változatlan maradt és változatlanul lépett életbe. Úgy látszik, hogy még azután sem vették észre, hogy mi történt, csak 1900-ban, mikor életbelépett a Bpts és az élet felvetette azt a hatalmas kérdést, hogy már most mi lesz: vájjon egy és ugyanazon év törvényhozási alkotásai, a melyek közül kettő anyagi törvény és külön jogot alkot, — valóságos lex speciálist — miképen viszonylanak egymáshoz, tekintve, hogy a harmadik — t. i. a Bpts 591. §-ában foglalt abrogatorius clausulájában, — mely az életbeléptetési törvény 27. §-ában meg van ismételve, szembehelyezkedik ezen két anyagi jogi törvénynyel az egész vonalon. A gyakorlat ingadozott és tapogatózott hosszú 27
