Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
8 ideig, annyira, hogy az első két évben Baumgarten Izidor dr. koronaügyészhelyettes azt írhatta a Jogállam 1902. évfolyamában megjelent czikksorozatában, hogy tapasztalata szerint — a melyet a budapesti gyakorlat áttekintéséből szerzett — az itteni büntetőjárásbiróság és valószínűleg a törvényszék is azt a gyakorlatot követi, hogy a szabadalombitorlás főmagánvádra üldözendő, daczára annak, hogy a törvény 41. §-ában tüzetesen felsorolt ily kategóriába tartozó cselekmények között nincsen felsorolva. Ezen czikkben kifejezetten törvényellenesnek is mondja ezt a felfogást. Utóbb aztán megváltozott az a gyakorlat és jelenleg állandó az egész országban, minden bíróság előtt. Ki kell emelnem ezt, hogy az egész országban minden bíróság előtt, mert nincsen olyan fórum ezen a téren, a mely irányt szabhatna az egész országnak, de szerencsére véletlenül mégis úgy van, hogy az egész országban az most már a gyakorlat, hogy igenis a Bpts-nak 41. §-a figyelembe veendő ezen a a téren. A Bpts 41. §-ának mellőzésére nincs semmiféle alap, mert hiszen a szabadalmi törvény sem mond egyebet 55. §-ában, mint azt, hogy az általános bűnvádi eljárási szabályok alkalmazandók, kivéve azon rendelkezéseket, a melyek benfoglal- tatnak a szabadalmi törvényben ; ámde a szabadalmi törvény a vád képviseletéről egyáltalában nem gondoskodik és így a 41. §. mellőzése teljesen törvényellenes volt. Ezen félbeszakítás után visszatérek az elmondandók fonalára. Ott hagytam el, hogy a Bpts. életbelépte alkalmával tűntek csak ki azon ellentmondások, a melyek az említett eseményeknek figyelmen kívül hagyásából szükségképen előálltak. Ezen ellentmondásoknak egész rendszerét ismerteti úgy Baumgarten dr. koronaügyészhelyettes úr említett czik- kében, mint Szegheő Ignácz dr. curiai biró úr 1903-ban az «Ügyvédek Lapjáéban megjelent czikksorozatában; azután 1904-ben a «Jog» czikksorozatában csekélységem foglalkozott behatóan ugyanezen kérdéssel. Mindazonáltal rövid áttekintést leszek bátor adni róla, mert azt hiszem, igazolni fogja bizonyos mértékben azon conclusiókat, a melyekhez jutni kívánok. A Baumgarten-féle czikk lényegében azt mondja — megjegyzem, hogy mind a három czikk csak a szabadalmi 28
