Szladits Károly (szerk.): Magyar Jogászegyleti értekezések 36. kötet (277-283. füzet) - Magyar Jogászegyleti értekezések 36. (Budapest, 1908)
Fazekas Oszkár: Sürgős iparjogvédelmi reformok [278., 1907]
6 Ezek az új törvények lényeges változást teremtettek az eddig fennállott állapotokon az által, hogy a védjegynovella leszállította az eddig vétségnek minősített cselekményt kibő,gássá, a szabadalmi törvény pedig a szabadalombitorlást bevonta a büntetőbíróságok hatáskörébe, holott eddig az ipari hatóságok hatáskörébe tartozott. Tehát támadt egy újfajta kihágás, melyről nem volt gondoskodás, mert hiszen a Bpts előkészítői még vétséget láttak maguk előtt és támadt egy olyan büntetendő cselekmény (szintén kihágás), a mely egyáltalán nem tartozott eddig a büntető bíróságok hatáskörébe. A törvényhozás, a mely megalkotta a szabadalmi törvényt és a védjegynovellát, ezen törvényhozási műveknek jelentőségét teljes mértékben méltányolta. Csak közbevetőleg jegyzem meg, hogy a kihágássá való minősítés nem abban találja indokát, hogy a törvényhozás jelentéktelennek, a közérdek csekély sérelmének tartotta volna ezen jogok megsértését; távolról sem. Hanem a büntetőjogi megfontolástól teljesen távol álló szempontok, t. i. a horvát jogra való tekintetek kényszerítették a magyar törvényhozást arra, hogy e bűncselekményeket kihágássá minősítse. A horvát büntetőjog a vétség kategóriáját nem ismeri. Különben is a horvát képviselők t. i. úgy vélekedtek, hogy az úgynevezett «közös» törvényhozás, — tehát az a törvényhozás, a mely a horvát képviselők részvételével ülésezik — nem bir competentiával arra, hogy egy olyan büntetendő cselekmény tényálladékát állapítsa meg, a mely Horvátországban is vétséget, illetve bűntettet képez; ellenben egy «kihágás» megállapítását bátran bízhatta horvát szempontból is ezen tényezőre, egyszerűen azért, mert hiszen kihágást rendelettel is állapíthatnak meg az ú. n. «közös» hatóságok, a melyeket a törvény erre feljogosít. Mondom, ez a magyarázata annak, hogy mind a két cselekmény kihágás minősítését nyerte. Ámde a törvény- hozás nem tévesztette szem elől ezen intézkedésnél azt, hogy csak formai szempontból tesz engedményt, de nem kívánja ezzel alászállítani ezen cselekmény elbírálásának igazi mértékét, ezért intézkedett mindkét törvényben, — úgy a szabadalmi törvény 53. §-ában, mint a védjegynovella 10. §-ában — arról, 26